Tudomány az élhetőbb környezetért

A különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, valamint minél korábbi és eredményesebb felderítésükről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Bizottságának (KEB) tagjai a testület kihelyezett ülésén, a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben.

hulladek_belso_2

 

A KEB feladata a humán-, az állati és a növényi szervezetek egészségét érintő, negatív és pozitív környezeti hatások és a velük kapcsolatos jelenségek, események tudományos értékelése, állásfoglalások megfogalmazása, valamint interdiszciplináris megközelítésű javaslatok készítése.

Az évente 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását végző Fővárosi Hulladékhasznosító Műben tartott ülésen a testület tagjai meghallgatták Dura Gyulának, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgatójának “A talaj és talajvíz szennyezettségéből eredő egészségkockázatok megítélése” címmel tartott előadását, amelyben például a 2010-es vörösiszap-katasztrófa következményeit elemezte. A bizottság tájékozódott a települési szilárd hulladék termikus hasznosításának módjáról, majd Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem professzora a környezet nehézfémszennyezésének a fejlődő idegrendszert érintő következményeit tekintette át.

A KEB ülésén részt vevők szerint a hulladékgazdálkodás legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, a meglévőt pedig a lehető leghatékonyabban lehessen újrafelhasználni. Amennyiben e két célnak nem sikerül megfelelni, más hasznosítási lehetőséget kell keresni, amelyre jó példa a települési szilárd hulladékból villamos energiát előállító Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. Mint elhangzott, a csúcstechnológiával felszerelt létesítmény évente 13 ezer lakást lát el a fűtéséhez szükséges gőzzel, további 45 ezer lakást pedig elektromos árammal.

Forrás: MTA/IP

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment