Published On: sze, ápr 24th, 2013

“Trendet tettek” a fejekben a Simonyi konferencián

Immár tizedik alkalommal rendezték meg a Simonyi szakkollégium legnagyobb rendezvényét, a Simonyi Konferenciát.

Simonyi konferencia 2013 (fotó: simonyi.bme.hu)

 

 

A BME I épületében az informatikai és villamosmérnöki újdonságok iránt érdeklődők sokrétű tájékoztatást kaptak a technológiai változásokról, a legújabb fejlesztési irányokról.

A mottó – Tegyünk TRENDET a fejekbe! – arra irányította rá a résztvevők figyelmét, hogy ugyan világot a technológia változtatja meg, de a változás legelőször is a fejekben zajlik. Az egyszerre három teremben zajló előadásokon az elmaradhatatlan informatikai témák mellett a másik fontos szakterület az energia volt. Így kerülhetett a programba a MAVIR részéről az Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században című előadás, illetve a fúziós erőművek felé tett újabb lépés, az ITER kísérlet bemutatása.

A címben szereplő rendrakást a fejekben kezdené Rónai Balázs, aki az Abesse-t mutatta be, no meg azt, hogy miként változtathatja meg a vállalatirányítási informatikai trendeket a legújabb Angry Birds alkalmazás. Horváth Ákos a biztonság szempontjából igen érzékeny repülőgépiparban alkalmazott biztonságkritikus szoftverfejlesztésről beszélt. A biztonságról beszélt Bencsáth Boldizsár is, aki a CrySyst mint Európa számítógépes védelmi haderejét mutatta be az informatikai hadviselésben. A legfőbb fegyver és kártevő a vírus, amelynek számtalan variációja terjed már a mobilalkalmazásokon is. Szincsák Tamás, a Sicontact-ESET IT-tanácsadója a technikai újítások mellett azok veszélyeiről és a védelmi módokról is szót ejtett.

Az idei Innovációs Nagydíj győztese a NNG immár kitüntetetthez méltó prezentációval jelentkezett. Vékony Attila, a cég egyik legrégebbi munkatársa a hangvezérelt navigáció fejlesztésének új útjairól beszélt. Az iGo navigációs szoftver fejlesztése és gyártása közben a cég egyre nagyobb figyelmet szentel a készülékek hang általi vezérelhetőségének. Az informatikus előadásából egyrészt kikerekedett az intelligens navigációs rendszerekig vezető út története, másrészt arra láthattun példát, hogy nem szükséges egy vállalkozásnak magának „újrateremtenie” a jövő nagy projektjéhez szükséges eszközöket, néha elég csupán innovatívan alkalmazni a meglévő szoftvereket és hardvereket, illetve az előbbieket kicsit másképp pozícionálni. A rendelkezésre álló TTS beszédszenzorok jók, az integrált Nuance nemkülönben, a legnagyobb kíhívás inkább abban van, hogy a beszédfelismerő rendszer által igazgatott navigációs adatbázis rendkívül sok kritérium alapján kell, hogy válogasson a gépkocsi vezetője által kijelölt úticél lehetséges paraméterei között. Mint előadása után Vékony elmondta, igazából sosem lehet biztos sem a programozó, sem egy cég abban, hogy mi lesz a jövő útja a fejlesztésben. Fontosabb, hogy lehetőleg minél rugalmasabban kövessék a változó igényeket, és megoldást találjanak a menet közben felvetődő problémákra. Ilyenek lehetnek a zavaró hangok kiszűrése, a biztonságos vezérlés megoldása, vagy a cél végső meghatározásáig vezető kérdéssorok lerövidítése. A szakma egyelőre az offline adatbázisokat preferálja (kezelésében a C++ kód kulcsszerepű, míg a felhasználói felüleletet a Lua uralja az NNG eszközeiben), de idővel az sem elképzelhetetlen, hogy a NNG maga is online rendszert épít ki, és azok kerülnek a sorozatgyártott gépkocsikba. Biztosra nem mehetnek, mert igaz ugyan, hogy a nagy gyártók évekre előre tervezik gyártósoraikat egy-egy kocsitípushoz, de változó igényeikkel folyamatosan „bombázzák” a szoftverfejlesztő cégeket, akkora a versenykényszer. A piacon olyan vetálytársak is jelen vannak, mint az Apple fejlesztései, a Tomato firmware és a Garmin, de ha egy feltörekvő magyar cég ügyesen találja meg a piaci rést, vagy jelöli ki a jövőbeni irányt, nem esélytelen a nagy sikerre sem. Főleg azt figyelembe véve, hogy ahány autógyártó létezik, majdnem ugyanannyi fejegység kerül beszerelésre az egyes márkákba. Fontos kitörési pont lehet a tökéletes hangdialógus, a kiemelkedően praktikus és gyors kezelői felület, valamint a gyors adathozzáférés és -lekérdezés módja. Ezekben, és a renderelési lehetőségekben a NNG nem áll rosszul, de tudják, az elért eredények csak időleges sikert nyújtanak, megmaradni csak úgy tudnak a világpiacon, ha proaktívan gondolkodnak.

A tavaly Pozsonyban nagy sikert aratott PuliSpace projekt Marsra adaptált kísérleteiről és az alkalmazott I2 elektronikus rendszerről Hazadi Mátyás tartott előadást. Ugyancsak hamar ért el nagy nemzetközi elismerést a hat évvel ezelőtt elkezdett Prezi.com vállalkozás, amelynek innovációs történetébe, és sikersztorijába a „kétemberes” programozástól és szervertelepítéstől a világsikerig Halácsy Péter avatta be a hallgatóságot.

A másik teremben a Cubby által nyújtott felhő-szolgáltatásról beszélt Láng András a LogMeIn képviseletében. Ez a fájlszinkronizációs és tárhelyszolgáltatás a Direct Sync segítségével lehetővé teszi két gép között akár több száz gigabájtnyi adat szinkronizálását online tárhely felhasználása nélkül. Kollár Bálint a titkosításban, keresésben, faktorizálásban használt adatok optimális szinten való kezelését lehetővé tevő kvantumszámítógépről tartott előadást. Az ITER kísérlet a jövő plazmafúziós reaktorainak működésének nehézségeivel ismertetett meg. Agilis fejlesztésre és biztonságkritikus rendszerek kialakítására szolgáltatott jó példát a világ egyik legsikeresebb kormányrendszer-gyártó cégének a ThyssenKruppnak a bemutatkozása. Biró László Péter a grafénnel ismertette meg a hallgatóságot, amely már az atomi méretekben megtervezett anyagok valóságát példázza. A projekttervezéshez szükséges módszertan változásaiban W. Szabó Péter igazította el az érdeklődőket. Inotay Balázs a Cellum munkatársa a mobilok további alkalmazási lehetőségeit – így a véralkohol-szint mérő és a tranzakció perspektíváit – mutatta be.

A Simonyi teremben először a bioinformatika világába vezetett be Szalay Kristóf, aki a petaFlop-ok hasznosságát igyekezett bebizonyítani. „Szépészetként” hatott Dér Kristóf előadása az okos telefonos design-ról. Horváth Gergely viszont azt a kérdést boncolgatta, hogy mennyit számít egy jó algoritmus, tekintettel arra, hogy David May, Niklaus Wirth és Bill Gates szerint a szoftverek hatékonysága 18 havonta feleződik. A programozási szemléletet alaposan megváltoztathatja egy olyan eszköz, mint a PLC (programozható logikai vezérlő), amelyhez Husi Géza tartott bevezetőt.

 Forrás: IP
Szerző: Matykó Károly

Leave a comment

You must be Logged in to post comment.

http://www.autodoc.hu