A következő három-öt évben a magyar vállalatok hatvan százaléka növelné kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításait – derül ki a Deloitte regionális vállalati k+f felméréséből, amelyben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt. Tavaly még a cégeknek kevesebb mint fele nyilatkozott hasonlóan.
Az előző két évhez képest is kisebb arányban vannak azok a vállalatok, amelyek úgy gondolják, hogy csökkenni fog kutatás-fejlesztési ráfordításaik mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat.
A felmérés szerint az előző évekhez képest rendkívül magas, mintegy negyven százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem indítanak k+f adókedvezmények igénybevételére jogosító projektet. A Deloitte szerint ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze negyede mondta, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai. Ezek szerint vannak olyan vállalatok, amelyek költenek k+f-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna adóalap-kedvezmény.
A megkérdezett cégek körében egyre ismertebbek a k+f pályázati támogatások. Az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent azoknak az aránya, amelyek azt állítják, hogy nem ismerik a pályázati támogatásokat. A vállalatok negyven százaléka fel is használja ezeket a forrásokat.
A cégek további negyven százaléka, bár ismeri a pályázati támogatásokat, továbbra sem veszi igénybe azokat. Ezen belül a válaszadók negyede annak ellenére sem kíván élni a lehetőséggel, hogy feltételezhetően képes lenne rá – mondta Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágát vezető partnere.
A felmérés szerint a válaszadók negyven százaléka azért működik együtt cégcsoporton kívüli vállalattal, hogy támogatást kapjon vagy a támogatás mértéke nagyobb legyen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pályázati kiírásoknál sok cég kényszerből működik együtt, vagyis több esetben olyankor is konzorciumba kényszeríthetik a partnereket, amikor a projekt jellege ezt nem tenné indokolttá. Ez jelentősen megnöveli annak az esélyét, hogy nem a legjobban hasznosuló projektekre fordítják a támogatásokat, másrészt a projektek megvalósíthatóságának kockázata is emelkedik a kevéssé indokolt partnerbevonás miatt.
A hazai források mellett 2015 és 2020 között mintegy 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre, ebből mintegy 200 milliárd forint visszatérítendő támogatás formájában.
A közlemény szerint a k+f projekteknél a visszatérítendő támogatások bevezetése várhatóan jelentősen megosztja majd a pályázati kört és erősen befolyásolhatja a pályázói hajlandóságot. A válaszadók mintegy 25 százaléka nem is pályázna, ha a projekt megvalósítására kapott támogatási összeg egészét vagy egy részét vissza kellene téríteni.