Áttörést értek el az endometriózis kutatásában ausztrál tudósok

endometriózis

Ausztrál tudósok olyan áttörést értek el a női meddőségi esetek majdnem egyharmadának hátterében álló, gyakran nagy fájdalommal járó endometriózis kutatásában, amely hatékonyabbá teheti az ismeretlen eredetű betegség kezelését – adta hírül a The Guardian. A Sydney-ben működő Királyi Női Klinika kutatói szöveteket tenyésztettek ki az endometriózis összes ismert típusából, és összehasonlították, hogy ezek a különböző szövetfajták hogyan reagálnak a kezelési módokra. A kutatás eredményeként az orvosok ezentúl célzottan más-más kezelést írhatnak elő az endometriózis típusától függően, ami hatékonyabbá teszi a gyógyítást. Jason Abbott, a klinika szülész-nőgyógyász professzora szerint ez a…

Olvass tovább>>

Több mint 50 ráktípust kimutató vérvizsgálatot teszteltek biztató eredményekkel

sejt

Ígéretesnek mutatkozik egy új, több mint ötven ráktípust kimutató vérvizsgálat a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) nagyszabású vizsgálata szerint – írja a BBC. Az új vértvizsgálatot ötezer olyan emberen próbálták ki, aki daganatos betegségre utaló tünetekkel kereste fel háziorvosát Angliában vagy Walesben. A vizsgálat a ténylegesen rákos esetek 75 százalékában helyes diagnózist adott a vérminta alapján. A pozitív esetek 85 százalékában pedig a teszt felfedte a daganatos elváltozás kiinduló pontját is, ami azért fontos, mert segít célzottan meghatározni, milyen jellegű további vizsgálatokra van szükség. A negatív teszteredményt mutató esetek 2,5…

Olvass tovább>>

Agyimplantátum segítségével újra jár egy lebénult férfi

agy implantátum

Elektronikus agyi implantátumok segítségével ma már újra jár egy lebénult férfi: a hollandiai Gert-Jan Oskam egy tizenkét évvel korábbi biciklibaleset óta mozgásképtelen volt – számolt be a BBC. Az agyi implantátumok a gerincén lévő második implantátumon keresztül vezeték nélkül továbbítják az agyi elektromos jeleket a lábaiba és a lábfejeibe. Bár az orvosi megoldás egyelőre kísérleti szakaszban van, az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot – jelezte egy vezető brit gerincgyógyászati jótékonysági szervezet. „Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki újra járni tanul” – mondta Oskam a BBC-nek. A férfi most már…

Olvass tovább>>

A sugárkezelés miatt kialakuló fáradtságérzet egyik okát fedezték fel magyar kutatók

tudós

Magyar kutatók részvételével fejtették meg a sugárkezelést követően gyakran kialakuló krónikus fáradtságérzet egy okát – közölte a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ. A közlemény szerint a daganatos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sugárkezelést követően gyakran jelentkezik krónikus levertség, fáradtságérzet. A korábban elterjedt álláspont szerint ennek hátterében a nagyszámú sejtpusztulás miatt kialakuló gyulladásos állapot áll. A folyamatot Hermann L. Andrea, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza és Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője irányította, húsz…

Olvass tovább>>

Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével

baktérium

Új szuperbaktérium-ölő antibiotikumot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével – írta a BBC. A mesterséges intelligencia segített leszűkíteni a több ezer potenciális vegyületet arra a maroknyira, amelyet aztán a kutatók a laboratóriumban teszteltek. Az eredmény egy erős, kísérleti antibiotikum, az abaucin. Kanadai és amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítható az új gyógyszerek felfedezése. Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, azonban az elmúlt évtizedekben a baktériumok egyre ellenállóbbá váltak a már létező gyógyszerekkel szemben. Becslések szerint évente több mint egymillió ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyek ellenállnak az antibiotikumos…

Olvass tovább>>

Elveszítheti a gyilkos jelzőt a galóca

gyilkos galóca

Tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét – írta a The Guardian. A gyilkos galóca (Amanita phalloides) számlájára írható a gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százaléka világszerte. A gomba legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz. Kínai és ausztrál kutatók megállapították, hogy az indocianin zöld elnevezésű színezék, amelyet jelenleg az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használatnak, úgy tűnik, blokkolja az alfa-amanitin toxikus hatásait. A tanulmány társszerzője, Csiao-ping Vang professzor, a kantoni Szun Jat-szen Egyetem munkatársa elmondta, hogy korábban nem…

Olvass tovább>>

Feltérképezték az ayahuasca-főzet agyműködésre gyakorolt hatását

ayahuasca hatása az agyra

Erős hatást gyakorol az agy több, nagy fejlettségű funkciókért felelős részére is, köztük például az összetett döntéshozatalért és a képzelőerőért felelős területekre az ayahuasca tudatmódosító hatású főzet – írta Guardian. Az ayahuasca-főzetet az emberiség már legalább ezer éve ismeri és használja. Az amazóniai őserdőben honos Banisteriopsis caapi nevű növény indájából és a Psychotria viridis nevű cserje leveleiből készítik. A főzet fogyasztói erőteljes hallucinációkról számolnak be, és gyakran azt mesélik, hogy halálközeli élményeket éltek át, másvilági lényekkel találkoztak, és alternatív valóságokba tettek – az életüket aztán sokszor gyökeresen átalakító – utazásokat.…

Olvass tovább>>

Évszakonként eltérhet az ember alvásigénye egy új kutatás szerint

alvás

Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron – írta a The Guardian pénteken a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva. A berlini Szent Hedvig Kórházban alvászavarokkal küzdő pácienseken elvégzett kutatás során megállapították, hogy télen a nyári hónapokhoz képest harminc perccel hosszabb az ember gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasza. A REM-szakaszokban fokozottabb az agyműködés, és az ember ilyenkor álmodhat. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM (nyugalmi alvás, vagyis amikor nincs gyors szemmozgás) és egy REM-fázis különíthető el…

Olvass tovább>>

Az Alzheimer-kór kezelésének új korszakát jelenthetik egy klinikai teszt friss eredményei

Alzheimer

A jelenleg még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór kezelésének új korszakaként ünneplik a szakértők egy új szer klinikai tesztjének eredményeit – számolt be a The Guardian. Az új szer lassítja a kognitív képességek romlását a betegség kezdeti szakaszában lévő betegeknél. A világon mintegy 30 millió embert sújtó Alzheimer-kór elleni szerek kutatása évtizedek óta sikertelennek bizonyult, a kutatók szerint a friss eredmények azonban reménnyel kecsegtetnek a kezelésre. A lecanemab olyan ellenanyag-terápia, amely eltávolítja a béta-amiloid nevű fehérje agyi lerakódásait. A fehérjelerakódások és az Alzheimer-kór közötti összefüggést még nem ismerik, de azoknál a betegeknél, akik…

Olvass tovább>>

Az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik Roska

Roska Botond

Egyes vakságot okozó betegségben szenvedő páciensek látásfunkcióit részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond. A neurobiológus pénteken Szegeden, a Nemzeti Tudósképző Akadémia által szervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozóján a tudományos felfedezés elemeiről tartott előadásán úgy fogalmazott, az ember rendkívül „vizuális állat”, a humán agykéreg jelentős része képi információk feldolgozásával foglalkozik. A bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora elmondta, több mint két évtizede foglalkozik a látás mechanizmusának megértésével. Hasonlata szerint a szemideghártya, a retina…

Olvass tovább>>

Megváltoztatták három donorvese vércsoportját cambridge-i kutatók

vér

Sikeresen változtatták meg három beültetésre váró vese vércsoportját cambridge-i kutatók, ezzel jelentősen javították a várakozó betegek esélyeit, hogy megtalálják a szervezetüknek megfelelő donorszervet. Egy A vércsoportú ember veséje nem ültethető át egy B vércsoportú páciens szervezetébe, és ez fordítva is igaz – írta a The Guardian a cambridge-i kutatókra hivatkozva. A tudósok úgynevezett normotermikus gépi perfúziót alkalmaztak, vagyis olyan eljárást, amelynek során oxigénnel dúsított vért juttatnak át az emberi vesén, hogy hosszabb tárolásra tegyék alkalmassá. A bejuttatott vért egy enzimmel is dúsították. Az enzim eltávolította a vese vérereiben lévő, vércsoportra…

Olvass tovább>>

Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantáció Nagy-Britanniában

Steven Gallagher

Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantációs műtét, amelyet egy 48 éves brit férfin végeztek el – számolt be róla a BBC News. Steven Gallagher (képünkön) 13 évvel ezelőtt az arcán észlelt kiütések és jobb karjában tapasztalt fájdalom miatt fordult orvoshoz. Először kéztőalagút szindrómát diagnosztizáltak nála, amit megműtöttek, de miután a fájdalom mindkét kezébe visszatért, egy szakorvos szklerodermát, a bőr és a belső szervek sebesedését okozó autoimmun betegséget állapított meg. Két keze a betegség miatt teljesen ökölbe szorult, többé nem tudta az ujjait kiegyenesíteni, nem tudott fogni. A Dreghornból származó, háromgyermekes…

Olvass tovább>>

A korábbinál kétszer pontosabb vérvizsgálat jelzi előre az infarktus és stroke kockázatát

vérvétel

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata. A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez – ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása. A kutatást vezető Stephen Williams, a coloradói Boulderben működő SomaLogic munkatársa kiemelte, hogy a teszt újabb lépés a személyre szabott gyógyításban. Az innováció új szív- és érrendszeri…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították

büdös

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében. „Még mindig meglepő módon keveset tudunk arról, hogyan működnek a szaglószervi receptorok, miként lépnek egymással kapcsolatba, hogy kódolják az észleléseket” – mondta Joel Mainland, a Pennsylvaniai Egyetem és Monell Chemical Senses Center közös tanulmányának társszerzője. A már feltárt receptorok között van például a cis-3-hexen-1-ol nevű, a frissen vágott fűre emlékeztető illatú kémiai anyagot érzékelő receptor és az androsztenon nevű,…

Olvass tovább>>

Az űr rossz hatással van a vörösvérsejtekre

vér

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből…

Olvass tovább>>

Bionikus szemimplantátum segítségével érzékeli a vizuális jeleket egy brit nő

szem implantátum

Elsőként kapott bionikus szemimplantátumot egy 88 éves nő Nagy-Britanniában, az úttörő eszköz lehetővé teszi, hogy megvakulása óta először észleljen vizuális jeleket. A Dagenhamból származó nő úgynevezett geográfikus atrófiában szenved. Ez az állapot az időskori száraz makuladegeneráció (AMD) leggyakoribb formája, amely világszerte emberek millióit sújtja, és a látás elvesztésével járhat – írja a The Guardian. A szakértők szerint az új eszköz reményt adhat az ebben szenvedőknek látásuk visszaállítására. A nő vak bal szeme mögé beültettek egy két milliméteres chipet. Csúcstechnológiájú kamerával ellátott szemüveget kapott, ez rögzítette az előtte lévő dolgokat, majd az…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Mikroszkóplabort avattak a Pécsi Tudományegyetem

mikroszkóp

Egyedi, molekulakövetésre alkalmas eszköz is része annak a mikroszkóplabornak, amelyet Ábrahám István professzorról elnevezve hétfőn avattak fel a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleménye szerint az intézmény orvosi karán működő Élettani Intézet korábbi, idén áprilisban elhunyt igazgatójáról elnevezett Szuperrezolúciós mikroszkóplabor (Nano-Bio-Imaging Core Facity) európai szinten is kiemelkedőnek számít. A laborban több szuperfelbontású, egyedi molekulakövetésre is alkalmas eszköz is megtalálható, azok pedig teljesen pormentes, kontrollált hőmérsékletű területen működnek. A közleményben Buzás Pétert, az Élettani Intézet megbízott vezetőjét idézve kiemelték, hogy gyakorlatilag nincs olyan ága az…

Olvass tovább>>