A szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással; a nemzetközi konzorcium szervezésével és a kapacitások hasznosításával kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására kapott rendkívüli követi megbízást Fülöp Zsolt fizikus — jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
Mint írták, a lézerközpont a 2014-2020-as ciklusban európai uniós forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás.
Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (ERIC) szervezésével – a prágai és bukaresti berendezésekkel együtt – válik teljessé.
Az ELI-ERIC létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évente 2,4 milliárd forintra becsülhető – ismertették.
Az ELI-ERIC konzorcium szervezésére, a lehetséges tagok felkutatására, továbbá a létesítmények kutatási kapacitásai hazai és nemzetközi hasznosításának elősegítésére, valamint az ezzel kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására Pálinkás József, az NKFIH elnöke kezdeményezte Fülöp Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az MTA Atommagkutató Intézetének korábbi igazgatója rendkívüli követi kinevezését.
Fülöp a napokban vette át az Áder János köztársasági elnök által aláírt megbízólevelet Szabó Lászlótól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárától.
A lézerkutatási infrastruktúrának helyet adó szegedi épületkomplexum használatbavétele idén tavasszal várható, a lézeres berendezések összeszerelését és próbaüzemét követően a tervek szerint 2019-től üzemel majd teljes kapacitással a kutatóközpont.
Az ELI-ERIC létrehozásával szolgáltatásorientált lézerkutatási infrastruktúra jön létre, amely a lézertudomány legújabb technológiáit állítja a felhasználók szolgálatába. A fejlesztés várhatóan a regionális beruházásokat is stimulálni fogja a kutatóközpontoknak helyet adó államokban: a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában – olvasható a közleményben.