Rekordszámú pályázónak ítélte meg 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia a 45 évesnél fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező tudósok támogatására szolgáló Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, amelyet az idén kétszázan kaptak meg.
Az MTA közleménye szerint az Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra.
A támogatás a teljesítményközpontúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei összefoglalására, közlésére serkenti. Ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért kutatókat magyarországi munkájuk folytatására, valamint az akadémiai doktori értekezés megírására és az „MTA doktora” tudományos cím megszerzésére. E címet a korábbi, mintegy háromezer Bolyai-ösztöndíjas közül eddig több mint háromszázan szerezték meg. A tudományos karrierjüket építőket 2013-tól már az MTA posztdoktori programja is támogatja.
Az idén 18-ik alkalommal hirdették meg a támogatást, amelyre összesen 824 érvényes pályázat érkezett. A legtöbb pályázatot (57 százalékot) az egyetemekről nyújtották be, a második helyen az MTA kutatóhálózatából, kutatóhelyeiről (36 százalék) érkező jelentkezések állnak. A pályázatok benyújtása és elbírálása internetes rendszer segítségével történt. Összesen kétszáz kiváló tudós nyerte el 2015-ben a támogatást: hat személy két, 194 kutató pedig három éven át részesül az ösztöndíjban.
Lovász László, az Akadémia elnöke szerint a pályázók számának növekedése jól mutatja, hogy egyre többen szeretnének a tudomány világában érvényesülni. Véleménye szerint az egyetemek jelentik a kulcsot ahhoz, hogy húsz év múlva Magyarországon színvonalas, világméretekben is eredményesebb kutatás folyjon.
A nyertes pályázatok 34,5 százaléka matematikai és természettudományos témával foglalkozott, a pályázati anyagok 32 százaléka az élettudományok, míg 33,5 százaléka a humán- és társadalomtudományok területéről érkezett.0