Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest a kutatás-fejlesztés területén. A Közép-Európában elért vezető szerepét is csak úgy tudja hazánk megőrizni, ha jelentősen növeli a hazai kutatási ráfordításokat, miután Lengyelország és Csehország ezt már megtette – hangsúlyozta az NKFIH elnöke.

A párizsi esemény célja az volt, hogy az ERC programhoz kapcsolódó – és Magyarországon az NKFI Hivatal által támogatott – vendégkutatói ösztöndíjprogram népszerűsítésével elősegítse többek között a fiatal magyar kutatók látogatását is a CNRS eddigi ERC-nyertes kutatócsoportjainál, akik az ott szerzett inspirációk alapján maguk is sikeres pályázókká válhatnak a kiemelkedő presztízsű programban.

Az NKFI Hivatal adatai szerint 13 támogatott projekttel és összesen csaknem 19 millió eurónyi elnyert támogatással Magyarország a legeredményesebb pályázók egyike a régióban.

Pálinkás értékelése szerint fordulóponthoz érkeztünk, választani kell “a fejlődés vagy a lemaradás között”. Ebből a szempontból a 2018-2019-es időszak szerinte kritikus lesz, akkorra fog egyértelművé válni, Magyarország megteszi-e a szükséges lépéseket ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs központtá váljon. A 2016-2017-ben erre a területre fordított jelentős uniós források is csak akkor fognak hasznosulni, ha növeljük a hazai ráfordításokat – hívta fel a figyelmet.

Pálinkás és Alain Schuhl részvételével sor került a francia tudományos központ és az NKFI Hivatal által felügyelt magyarországi ELI-intézmény, a szegedi lézerközpont közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírására., Pálinkás szerint “ez nagyon jelentős elköteleződés” francia részről, amelyet tovább kell bővíteni.

A Kelet-Közép-Európában – a szegedi lézerközpont mellett Csehországban és Romániában – létrehozandó ELI-infrastruktúra kihasználása és sikere Pálinkás szerint nagyon fontos az Európai Unión belüli bizalom megerősítése szempontjából. Ugyanakkor a berendezés kapacitásának csak 20-25 százalékát tudjuk Magyarországon kihasználni, ezért az NKFIH elnöke arra számít, hogy a nyugati partnerek nem hagyják cserben Magyarországot, amely mintegy hetvenmilliárd forintért megépítette a kapacitást. Ennek érdekében a NKFIH azt szeretné, ha Franciaország tagdíj befizetésével a jövőben részt venne az ELI-konzorciumban.

A lézerközpont sikeres projektté tétele volt az egyik témája a francia nemzetgyűlés és szenátus mellett működő tudományos és technológiai tanácsadó szervezet (OPECST) vezetőivel folytatott megbeszélésen, valamint a ANR, a francia nemzeti kutatásfinanszírozási ügynökségnél tett látogatáson is.

“Világossá tettem, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódjon az európai infrastruktúrába és kutatási térbe” – mondta Pálinkás.

A 2013-ban létrejött BPI France – amely befektetési bankként működő finanszírozási közintézményként céges és intézményi innovációs és kutatási projekteket támogat, valamint tanácsadással is foglalkozik startupok és innovatív kis- és középvállalatok számára – Pálinkás szerint kiválóan együttműködhetne a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által a közelmúltban létrehozott Hiventures kockázati tőketársasággal.

Pálinkás találkozott a franciaországi magyar kutatók hálózatának (Science Innovation France Hongrie, SIFraH) képviselőivel is. Véleménye szerint ez a közösség a maga eszközeivel nagyban segítheti a magyar-francia tudományos kapcsolatokat, bevonható a hazai kutatási programok értékelésébe, és segítheti a magyar tudomány eredményeinek franciaországi láthatóságát is.

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment