Növelni kell az innovációs aktivitást és a szabadalmi bejegyzések számát

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) rendezvényén a magyar szellemi tulajdon helyzetét, és a hivatal előtt álló feladatokat értékelték szakemberek.

sztnh

Elsőként Hajdú Judit műszaki elnökhelyettes tartott előadást a kamaratermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak Magyarország elmúlt tíz esztendei aktivitásáról az Európai Szabadalmi Együttműködés programjában, illetve szót ejtett a szabadalmi kultúra itthoni állapotáról. Az együttműködés tagállamai között Magyarország sajnos mindössze a 19. helyen áll az aktivitását illetően, de biztató, hogy ez már egy erős előrepés eredménye, illetve örömre ad okot az is, hogy Európában a KKV szektorban az öt leggyorsabban fejlődő ország között vagyunk. Nálunk egyelőre még csak egy vékony réteg gondolkodik felelősen a kutatás-fejlesztés fontosságáról. A másik végletet kontinensünkön az úgynevezett Nordic Region szolgáltatja, amely zömmel a skandináv országokat foglalja magában, és ahol a KKV-k nemcsak önállóan fejlesztenek, de 40 százalékuk komoly szabadalmi védettséget is kér ezekre. Nálunk ez a szám az északinak az egytizede.

Szektoriálisan nézve más képet mutat a gyógyszeripar, mást az IT szektor, és megint mást a műszaki tevékenység. Míg az előbbinél a szabadalmak „kihordási ideje” hosszabb, az informatikai jellegű szabadalmaknál már egy esztendő is sok lenne a gyors változások miatt. Az azonban látszik, hogy ha lassan is, de biztosan növekszik a magánszektor innovációs aktivitása az utóbbi években. A Jedlik-terv segíthet abban, hogy 2014-ben az első 15 közé jusson Magyarország az innovációs aktivitás terén.

Ficsor Mihály, az SZTNH jogi elnökhelyettese a hivatal nemzetközi színtéren elért eredményeiről beszélt. Ő is hangsúlyozta, hogy míg az Európai Unióban évente körülbelül 3500 nemzetközi szabadalmat jegyeznek be, ebből alig 40-50 származik Magyarországról. A vonatkozó hatásvizsgálatok elvégzése után létrehozták a Dunai Szabadalmi Intézetet, mely a közép-európai régióra kiterjedő jogkörrel rendelkező hatóság. Oka az volt, hogy helyben hatékonyabban lehet végrehajtani a szabadalmaztatás munkáját. A működését 2015-től megkezdő szervezet alapjait már lerakták, de még sok feladat vár a szakemberekre e téren.

Ficsor beszámolt arról is, hogy nemrégiben egységes EU-rendelet jelent meg az európai szabadalomról. 2012. december 17-ei ülésén el fogadta ezt el a Tanács. Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás aláírására pedig 2013. február 19-én került sor.

Végül Bendzsel Miklós, a SZTNH elnöke ismertette a 2013 és 2016 közötti időszakra szóló, Jedlik Ányosról elnevezett terv pilléreit. A szellemi tulajdon védelmére kidolgozott nemzeti startégia előtt élénk társadalmi vita bontakozott ki, ennek tapasztalatairól is beszámolt az elnök. A startégia azonban mit sem ér, ha emögé nem építik fel az intézményi programokat, és nem történik meg a szervezetfejlesztés sem.

Jelentős eredménynek tartotta az elnök azt is, hogy a sokféle, korábban lazábban vagy elkülönülten szabályozott licenszekre és szerzői jogokra vonatkozó előírások 2012. január 1-jével egységes jogszabályi keretben és körülírtan jelennek meg. A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását az SZTNH honlapján lehet elérni. A jogvédelem fontos eszköze a 2009-ben étrehozott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, melynek hatására egyre több hazánkban azoknak a száma, akik úgy döntenek, hogy a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozó termékek közül inkább a jogtiszta árucikkeket vásárolnák meg.

Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment