Apró, gázzal töltött, vörösvérsejt méretű gömböcskéket juttatnak a véráramba, hogy élesebbé tegyék a szemcsés ultrahang-felvételeket.
Néhány héttel azután, hogy a GE biológusa, Jason Castle mentőápolói képzésre jelentkezett New York állam legészakibb részén, vészhívás futott be a mentősökhöz egy idős ember családjától. A beteg ágyban feküdt és nehezen lélegzett. Gyenge volt és szédült, de ezen kívül nem voltak jellegzetes tünetei. Castle zavarban volt.
„Úgy mész be, hogy nem tudod pontosan, mi a probléma, megvizsgálod a legfontosabb szerveket, és ha szívrohamra gyanakszol, beviszed a beteget a kórházba kivizsgálásra” – mondja. „Az ilyen esetekben a beszállítás, a CT-vizsgálat és a stent1 behelyezése között rendkívül kritikus egy-két óra telik el” – folytatja Castle.
Amikor visszatért munkahelyére, a GE Global Research (GRC) niskayunai kutatólaboratóriumába, Castle gyorsan munkához látott. A 35 éves Castle ultrahangkutató, aki mikrobuborékokkal kísérletezik. Ezek az aprócska, gázzal töltött, vörösvérsejt méretű gömböcskék a véráramban keringeni tudnak, visszaverik a hanghullámokat, és segítenek az egyébként szemcsés ultrahang-felvételek élesebbé tételében. „Pontosan olyanok, mint a nevük is mutatja, nagyon sűrű gázzal töltött kicsi buborékok, melyekben a gáz kontrasztanyagként működik” – mondja.
„Amikor befecskendezed ezeket a mikrobuborékokat, az olyan, mintha valaki felkapcsolná a villanyt a szívben.”
Castle a mikrobuborékok felhasználásával olyan ultrahang-készüléket kíván kifejleszteni, amely mindig ott lehet a mentőautóban, és segítségével a mentősök a helyszínen diagnosztizálhatják a beteget, ezzel akár életet is mentve. „Bárhol, ahol van véráramlás, ezek a mikrobuborékok utazni tudnak a véráramban” – teszi hozzá. „Ha valaki autóbalesetet szenvedett és belső vérzése van, azt azonnal meg tudjuk állapítani, mint ahogy azt is, hogy mely szervek sérültek és hol keletkezett vérömleny. Ezek a vizsgálatok rögtön a mentőautó megérkezése után elvégezhetők.”
A mentősök sima intravénás injekcióval juttathatják be a mikrobuborékokat a vénába. A buborékok a vizsgálat után néhány perccel feloldódnak, és a gáz kilégzéssel távozik a szervezetből.
Bármilyen lenyűgöző is az elképzelés, Castle és a GE Global Research tudósainak egy csoportja már a következő lépésen gondolkodik. Azzal kísérleteznek, hogy a mikrobuborékokat olyan mini rakétákként alkalmaznák, amelyek gyógyszereket, antitesteket, sőt DNS-szállítmányokat juttatnának a tumorokhoz, elzáródott artériákhoz és egész szervekhez, például a májhoz. Célba éréskor az orvosok megváltoztathatják az ultrahang-készülék akusztikus beállítását, és hanghullámokkal kipukkaszthatják a buborékokat. „Kidurrantod a buborékot, és a gyógyszer oda jut el, ahová szánod” – mondja Castle. „Így sokkal kisebb dózis kell a kemoterápiás szerből, és csökkenthetőek a mellékhatások. Ez óriási lehetőségeket rejt a rákos betegek életminősége javításának terén.”
A mentőautó hátuljában ülve Castle azon elmélkedik, hogy nemsokára eljön az az idő, amikor az orvosok a mikrobuborékok segítségével egyszerre láthatnak be a szívbe és adhatják be a véralvadásgátló gyógyszert. „Ha egyszerre vagy mentőápoló és az ultrahang-készülékek fejlesztésén dolgozó biológus, akkor lehetőséged van mindkét területet alaposan megismerni” – mondja. „Mentőápolóként rálátásod van a jelenlegi ápolási gyakorlatra, arra, hogy mit hogyan csinálnak, és hogyan lehetne ezeket jobban csinálni.”
Forrás: IP