Magyarország 21. az EU innovációs rangsorában

Az Európai Unió tagországainak átlagos teljesítménye alapján a szervezet a válság dacára innovatívabb, mint egy évvel korábban, de az egyes államok közötti különbségek az innováció terén egyre nagyobbak – derül ki az Európai Bizottság által kedden nyilvánosságra hozott úgynevezett innovációs eredménytáblából.

innovacios strategia

 

A dokumentum a 27 uniós tagállamot négy csoportra osztja: a unió átlagát jóval meghaladó „innovációs vezetőkre”, a valamivel az átlag fölött teljesítő „innovációs követőkre”, az átlagtól némileg elmaradó „mérsékelt innovátorokra” – ebbe a csoportba tartozik Magyarország is – és végül az uniós átlagtól jóval elmaradó „szerény innovátorokra”. Az átlagot egy nulla és egy közé eső, 24 különféle mutató összevonásával alkotott számmal fejezik ki.

Az EU innovációs „nagyhatalmai” Svédország, Németország, Dániát és Finnország, a sereghajtók pedig Bulgária, Románia, Lettország és Lengyelország. Magyarország a középmezőny második felében található, hazánkat összesen húsz tagállam előzi meg. A dokumentum szerint a innováció szempontjából vezető államok egytől egyig fejlett felsőoktatási rendszerrel rendelkeznek, a tudományos és az üzleti, ipari szektor között pedig rendkívül erősek a kapcsolatok.  Ezek az országok segítenek összehangolni a felsőoktatás és a vállalati szektor kutatási és fejlesztési tevékenységét. A jelentés szerint az innovációban jól teljesítő tagállamok az elmúlt években a válság dacára is javítani tudták teljesítményüket, míg az őket követő országok felzárkózása megtorpanni látszik, sőt visszaesés tapasztalható, vagyis ezek az országok leszakadnak az élbolytól.

Az innovációba való beruházás létfontosságú, ha fenn akarjuk tartani globális versenyképességünket, és helyre akarjuk állítani a növekedést Európában – mondta Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozásért és iparért felelős tagja.

Magyarország innovációs szempontból az utolsó harmadban van, teljesítménye több mint egy százalékkal javult. A jelentés szerint az innováció emberi tényezői alapján Magyarországon adott a lehetőség a k+f+i erősítésére. Az uniós dokumentum elkészítésekor mindezt a doktori képzésre jelentkezők száma, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők aránya alapján állapítják meg. Gyenge pontként azonosítja a bizottság a kis- és közepes vállalkozások innovációs képességét. Az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai jelentősen növekedtek, sőt, Magyarországon minden tagállamnál nagyobb mértékben növekedett az innovációs kockázati tőkebefektetések mértéke. Hazánkban ugyanakkor jelentősen csökkentek a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások.

Mindazonáltal Svájc – európai, de nem uniós országként – az összes uniós tagországot maga mögé utasítja, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán pedig továbbra is innovatívabb az Európai Uniónál, az előbbi egyre jobban el is húz az EU-tól, az utóbbi kettővel szemben viszont sokat sikerült lefaragni a hátrányból. Az Európai Unió jóval innovatívabb, mint Kanada, Ausztrália, Kína, Oroszország, India, Brazília vagy Dél-Afrika.

Forrás: IP/MTI

One Thought to “Magyarország 21. az EU innovációs rangsorában”

  1. Jippiii, nem vagyunk utolsók!!! 🙂 Pezsgőt ide!

Leave a Comment