Közpénzből közkincs: az MTA is a szabad hozzáférés elvét vallja

Bárki számára elérhetővé válnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közpénzből létrehozott tudományos eredményei.

Magyar Tudományos Akadémia (fotó: Wikipedia)

 

Az MTA idén életbe lépett Open Access (nyílt hozzáférés) irányelvei ugyanis kimondják, hogy a kutatóknak lehetőség szerint szabad hozzáférésű folyóiratokban kell publikálniuk – hangsúlyozta Pálinkás József, az akadémia elnöke.

Világszerte egyre többen támogatják az Open Access elvet, a folyamatban áttörést jelenthet Barack Obama elnök tudományos tanácsadója, John P. Holdren nagy visszhangot kiváltó hétvégi bejelentése, amely szerint a nagy amerikai kutatás-finanszírozó szerveknek hat hónapon belül ki kell dolgozniuk a szabályokat, hogy a megjelenéstől számított egy éven belül szabad hozzáférésűvé váljanak a közpénzből finanszírozott tudományos kutatások eredményei, így a folyóiratokban megjelent tanulmányok is.

“A legnagyobb tudományos teljesítményt előállító ország határozott lépést tett a közpénzből finanszírozott kutatások nyílt hozzáférésűvé tételére, de Európának is cselekednie kell. Amennyiben az Egyesült Államok és Európa áttér az Open Access politikájára, úgy gondolom, hogy a világon mindenütt meghonosodik ez a publikálási mód” – fogalmazott Pálinkás József, megjegyezve, hogy a Magyar Tudományos Akadémián ezt a lépést már korábban megtették.

A szabad hozzáférés jelentőségét magyarázva, az MTA elnöke elmondta, hogy az adófizetők többszörösen finanszírozzák a kutatásokat. Közpénzeken fizetett tudósok kutatnak, eredményeiket pedig – a tanulmányokat, folyóiratokat, könyveket – a közpénzekből fenntartott könyvtáraknak és intézményeknek kell megvásárolniuk a kiadóktól. Magyarország az elektronikus formában elérhető folyóiratok előfizetésére 2013-ban 3,9 millió eurót költ, a nyomtatott folyóiratok megrendelésére pedig további összegeket fordítanak az intézmények.

Kutatói kezdeményezésre olyan folyóiratok létrehozását célzó mozgalom indult a világban, amelyeknél a cikkekkel kapcsolatos adminisztratív költségeket a tanulmányok szerzői, vagy az adott kutatókat foglalkoztató intézmények fedezik, így a közpénzekből finanszírozott kutatás eredménye mindenki számára hozzáférhetővé válik, ugyanakkor fennmarad a szigorú minőségbiztosítás is. Az Open Access ezáltal két célt szolgál – egyrészt csökkenjenek a megbízható módon történő publikálás költségei, másrészt az eredmények mindenki számára, akár a házi feladatát író középiskolás részére is ugyanúgy hozzáférhetők legyenek, mint a nagy kutatóintézetek tudósai számára. Természetesen az átállás összetett folyamat, hiszen egy mai üzleti modellről egy logikusabb és olcsóbb új üzleti modellre kell a világ tudományos eredménykommunikációját átállítani, és ez az átállás pénzbe kerül, hiszen a nyílt hozzáférésű publikálás esetében ki kell fizetni a közlés költségeit. Összehasonlítva azonban, hogy például Magyarország mennyit költ a folyóiratok előfizetésére, kiderül, hogy hosszú távon a költségek csökkenésével számolhatunk. Annak az előnyei pedig nehezen megítélhetők, hogy mit eredményez a releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés.

Pálinkás József kitért arra is, hogy döntése alapján az Akadémián még az első félévben létrehoznak egy alapot, amely a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogatja.

“Tudományterületenként az impaktfaktort tekintve a felső 15-20 százalékba tartozó folyóiratokban a legkiválóbb tanulmányok publikálásához kívánunk támogatást adni, megkövetelve a kutatóhely, és a kutatási program hozzájárulását is. Bizonyos értelemben a Magyar Tudományos Akadémia példaként szolgálhat egy összkormányzati, szabad hozzáférésű publikációs politika kialakításához, amelyet az Emberi Erőforrás Minisztériumánál fogok kezdeményezni” – mondta az MTA-elnök. Az átállás első egy-két éve többletforrásokat igényel, ezek azonban nem olyan nagyok, hogy gondot jelentenének a költségvetésnek. A nagy nyertesek viszont a kutatók lesznek, hiszen számukra többé nem okoz gondot, hogy intézetük előfizette-e a szükséges folyóiratokat. A teljes Open Access megvalósulásával pedig a hazai tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására az Akadémia által létrehozott Magyar Tudományos Művek Tárában hozzáférhető módon tárolhatjuk a tudományos munkákat. Ezt minél hamarabb el kell kezdeni, ebben a nagy egyetemek és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) lesznek a Magyar Tudományos Akadémia partnerei.

Forrás: IP/MTA/MTI

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment