K+F projektekre nyert hárommilliárdot a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem (DE) mintegy 3 milliárd forint uniós forrást nyert öt projekt kutatás-fejlesztési (k+f) feltételrendszerének javítására – jelentette be Fábián István rektor hétfőn sajtótájékoztatón a megyeszékhelyen.

 

A nyertes pályázatok célzott kémiai és biológiai alapkutatásokat, intelligens funkcionális anyagok vizsgálatát, fenntartható és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokat, hallássérültek internetes beszédfejlesztését és szuperszámítógép-fejlesztést érintenek.

A rektor elmondta, hogy a pályázatok sikeressége önbizalmat ad az egyetemnek, emellett “bele van kódolva a jövő”, hiszen az egyetem ezek fenntartásával és rajtuk keresztül nemzetközi kapcsolatok kiépítésével további sikeres pályázati tevékenység alapjait rakja le.

Mint mondta, hazai és nemzetközi versenyképességük biztosításához állami forrásokat kell bevonni a kutatás-fejlesztésbe és a hasonló projektek fenntartásába. A pályázatok ugyanis nem pótolják az állami támogatások jelentős beszűkülése miatt kiesett bevételt, hiszen azok működtetésre nem, kizárólag fejlesztésre fordíthatók – tette hozzá.

Gaál István, az öt projektből négyet jegyző Tudományegyetemi Karok centrumának elnöke emlékeztetett arra, hogy az ősszel elnyert k+f támogatásokkal együtt már 10 projektre fordíthatnak összesen 8 milliárd forintot.

Paragh György, a DE Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke elmondta: az egyetem biztosítja a feltételrendszert a minőségi kutatásokra, így az erős motivációt és perspektívát jelent a tudósok számára.

A sajtótájékoztatón kiosztott ismertető szerint a célzott kémiai és biológiai kutatásokkal a környezeti szennyezések felszámolására igyekeznek új, hatékony eljárásokat kidolgozni. A funkcionális anyagok vizsgálatával “intelligens”, a külvilághoz mechanikai, termikus, elektromágneses, optikai úton alkalmazkodó anyagok előállítása a cél.

A megújuló és fenntartható energiaforrások optimalizált integrálásával az energiahatékonyság növelése, a fogyasztás csökkentése valósulhat meg. A hallássérültek beszédfejlesztését audiovizuális alkalmazások fejlesztésével kívánják elérni, míg a 2011-ben az egyetemre telepített szuperszámítógép felhasználásával a nemzeti virtuális laboratórium létrehozásához járulnak hozzá.

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment