Published On: pén, Már 28th, 2014

Ismét átadták a Magyar Innovációs Nagydíjat

A múlt évi kiemelkedő innováció elismeréseként Kövér László házelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta a 2013. évi Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket pénteken a Parlamentben.

Kövér László; Simon Miklós; Varga Mihály

 

Az innovációs nagydíjat a KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. kapta meg a nagyszilárdságú csőtávvezetékek hegesztés-fejlesztéséért, az elismerést Simon Miklós vezérigazgató vette át.

Kövér László köszöntőjében a vállalkozások sikerét egyben az ország sikerének nevezte és hangsúlyozta, hogy az több és jobb minőségű munkahelyet, nagyobb vásárlóerőt, több adóbevételt és még több innovációt jelent. A házelnök szerint az elmúlt évben biztató előrelépés történt a versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) környezet kialakításában, hozzátette ugyanakkor, hogy még sok teendő van.

Az Országgyűlés elnöke az eredmények között említette, hogy az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a GDP kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható részaránya növekedési pályára állt, 2012-ben már közel 1,3 százalékot tett ki, és reálisnak tűnik, hogy 2020-ra sikerül elérni az 1,8 százalékos célt.

Varga Mihály hangsúlyozta: olyan vállalatok kaptak most elismerést, amelyek a tudás, az új ötletek révén értek el komoly gazdasági sikereket, ami hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége javuljon, ipari termelésében tovább emelkedjen a magas hozzáadott értékű termékek aránya.

A miniszter szerint a világpiaci versenyben azok az országok tudnak helyt állni, amelyek képesek arra, hogy a kutatás-fejlesztést, innovációt gazdaságstratégiájuk, oktatáspolitikájuk és társadalmi közgondolkodásuk középpontjába állítsák. Azok az eredmények, amelyeket az elmúlt években elért az ország, ebből a szempontból is nagyon fontosak – mondta.

A következő évek feladata, hogy a növekedés tovább folytatódjon, s a fejlett országokra jellemző stabil alapokra épüljön, amiben kiemelkedő szerepe van az innovációnak. A kormány kiemelt figyelmet fordít az e célra fordítható források növelésére, amit hosszú távon megtérülő beruházásnak tekint.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány egyik fontos stratégiai törekvése, hogy Magyarország ne csak ipari vagy termelési központ legyen, hanem fontos kutatási, innovációs térséggé is váljon Európában. Magyarország már benyújtotta a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználására keretet jelentő partnerségi megállapodást, ennek súlypontját a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program jelenti, amelyből k+f és innovációs tevékenységre 512 milliárd forint vissza nem térítendő forrás és 200 milliárd forint visszatérítendő támogatást fordítanak majd a következő 7 évben.

A kormány célja, hogy a hazai kutatóintézetek és vállalkozások a Horizont 2020 program keretében a korábbi időszaknál jóval több, legalább 350 millió eurónyi k+f és innovációs forrást hozzanak Magyarországra. Ennek érdekében már 2014 első felében olyan pályázatokat jelentetnek meg, amelyek segíthetik a pályázók felkészülését.

Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy át kellene gondolni az innovációs rendszer elemeinek rendszerbe szervezését és kormányzati szinten történő megjelenítését. A Magyar Inovációs Szövetség 25 éve hangoztatja, hogy az intézményrendszert és a finanszírozást az ügy hosszú távú stratégiai jellegének megfelelően kell kialakítani – mondta.

Varga Mihály a bírálóbizottság elnökeként elmondta, hogy a 2013-as innovációs nagydíj felhívásra 26 pályázat érkezett, ezek közül négy nem felelt meg a feltételeknek. A 20 tagú bírálóbizottság többségi döntéssel 19 pályázatot minősített megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak, háromnál azt állapította meg, hogy még nem kezdődött meg a gyakorlati alkalmazás, ezért az innovációs teljesítményt nem értékelte.

A 2013. évi Innovációs Nagydíjban részesült siófoki KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. a legnagyobb magyar vezetéképítő vállalat, a napokban fejezte be a szlovák-magyar gáztranzitvezeték megépítését. A sikeres fejlesztésnek, az új technológiai alkalmazásnak köszönhetően 2013 végéig összesen 5,1 milliárd forint árbevételt ért el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. évi Ipari Inovációs díjában részesült a MEDISO Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szervíz Kft. a nanoScan PET/MRI integrált pre-klinikai in vivo képalkotó trendszerért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Környezetvédelmi Innovációs Díját vette át az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. az új generációs alumínium elektrolit kondenzátor és EPCOS teljesítmény induktivitások kifejlesztéséért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Agrár Innovációs Díját a TeGaVill Kft. kapta a szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2013. évi Innovációs Díjában az Egis Gyógyszergyár Nyrt. részesült a hipertónia kezelésére kifejlesztett Egiramlon készítményének gyártásáért és forgalmazásáért.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi Innovációs Díját a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., az I-Cell MobilSoft Zrt. és az ARH Hungary Zrt. kapta a HU-GO Elektronikus Útdíjszedési Rendszer megvalósításáért.

A Magyar Innovációs Szövetség 2013. évi Start-up Innovációs Díjában a Tresorit Kft. részesült a Tresorit fájlmegosztási és szinkronizálási szoftver kifejlesztéséért.

 

A Magyar Innovációs Nagydíj 2013-as díjazottjai

Az Innovációs Nagydíjat a KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. vehette át a nagyszilárdságú csőtávvezetékek hegesztés-fejlesztéséért.

A siófoki KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. (az OLAJTERV Csoport tagvállalata), mintegy 450 dolgozóval, a legnagyobb magyar vezetéképítő vállalat. Éves árbevétele 10-15 milliárd forint, és a közelmúltban fejezte be többek közt a szlovák-magyar gáztranzitvezeték megépítését, amelynek értéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A szénhidrogén-szállító csőtávvezetékek alapanyagául szolgáló acélcsövek mértékadó jellemzőit (folyáshatár, szakítószilárdság) az elmúlt időszakban folyamatosan növelték, elsősorban annak érdekében, hogy a vezetékcső falvastagságának növelése nélkül, sőt annak csökkentésével, lehetővé váljon a minél nagyobb közegnyomáson való üzemeltetés. Ezzel egyrészt nagyobb mennyiségeket tudnak szállítani, másrészt kevesebbe kerül a létesítmény megvalósítása, a csökkenő anyagköltségek miatt. A ’90-es évek közepén Németországban néhány távvezetéket már építettek ilyen nagyszilárdságú (L555MB vagy X80) vezetékcső felhasználásával, de komoly problémák merültek fel a hegesztés minőségével kapcsolatosan. 2012-ben a lengyel gázvezetéki üzemeltető cég (GAZ-SYSTEM) jelentős csőtávvezeték építési programba kezdett, amelyek megvalósítását ezekkel a nagyszilárdságú csőalapanyagokkal (L555MB és L485MB) tervezte. A Kőolajvezetéképítő Zrt. (KVV) telephelyén és laboratóriumában intenzív tervezési, kísérletezési, fejlesztési tevékenység kezdődött, hozag anyagok sorának kipróbálásával és számos technológiai paraméter módszeres változtatásával, több száz roncsolás mentes és roncsolásos anyagvizsgálat elvégzésével és ezek szisztematikus kiértékelésével, elsőként sikerült egy olyan egyedülálló hegesztési eljárást kidolgozni, amely stabilan és terepi viszonyok között is reprodukálhatóan hozta a lengyel építtető által elvárt minőséget és mechanikai eredményeket. A kidolgozott hegesztési eljárást – az építtető akkreditált anyagvizsgáló laboratóriumának tanúsításával – az elsők között sikerült elfogadtatni a lengyel gázvezetéki üzemeltető céggel, a GAZ-SYSTEM-mel. Az adott eljárással a KVV által Lengyelországban lehegesztett 200 km-nyi DN700 és DN800-as gázvezetékek varratai kielégítették a megkívánt minőségi és mechanikai előírásokat.

A sikeres fejlesztésnek, az új technológiai alkalmazásnak köszönhetően – 2013. végéig – összesen 73.357.377 lengyel zloty, átszámítva 5,1 milliárd forint, árbevételt ért el a KVV, az átlagosnál jóval nagyobb nyereséghányad mellett. Az új technológia birtokában, nemzetközi szinten további jelentős piaci bővülésre lehet számítani.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Ipari Innovációs Díját a MEDISO Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. vehette át a nanoScan PET/MRI integrált pre-klinikai in vivo képalkotó rendszerért.

A MEDISO Kft. Budapest egyik leginnovatívabb középvállalata 200 munkatárssal, és évi 6-8 milliárd forint árbevétellel dolgozó cég, mely a nukleáris orvostechnikában és a radiológiában használatos képalkotó diagnosztikai rendszerek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával, forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik.

A nanoScan PET/MRI élő (in vivo) laboratóriumi állatok vizsgálatára alkalmas molekuláris képalkotó rendszer, mely két klasszikus képalkotó módszert egyesít egy berendezésben: az izotópdiagnosztikában alkalmazott pozitron emissziós tomográfiát (röviden PET) és a mágneses rezonancia vizsgálatot (röviden MRI). Az integráció során arra törekedtek, hogy megőrizzék a PET készülék kiváló képalkotási paramétereit annak ellenére, hogy a hagyományos PET készülékek igen érzékenyek az MRI szórt mágneses terére.

Emellett az MRI különösen érzékeny a PET elektronika által kibocsájtott rádiófrekvenciás zavarjelekre így a két berendezés között kölcsönösen fellépő zavaró hatások kiszűrése volt a legfőbb technikai kiívás. A berendezés felhasználási területe a pre-klinikai képalkotás, mely kutatóintézetek és gyógyszerfejlesztő központok számára kínál lehetőséget a különféle biológiai folyamatok és betegség modellek laborállatokon történő vizsgálatára.

A nanoScan PET/MRI a világon az első teljesen integrált, kereskedelmi forgalomban kapható pre-klinikai PET/MRI, mely 2011-ben történt bemutatása óta még mindig az egyetlen valódi telepítésekkel rendelkező berendezés. A fejlesztés eredményeként a nanoScan PET/MRI az egyetlen olyan pre-klinikai berendezés, melyben nagyteljesítményű PET gyűrű bizonyítottan zavartalanul működik az MRI közvetlen közelében, beleértve a klinikai berendezéseket is. A rendszer PET modalitásának egyedülálló 700 µm-es térbeli felbontása megközelíti az elérhető elméleti határt, és kiváló érzékenységének köszönhetően az izotópos jelölőanyagok eloszlása pikomolos koncentrációs tartományban vizsgálható.

Az MRI igen nagy térbeli felbontású anatómiai vagy funkcionális képalkotás, mely nem jár sugárterheléssel és kiváló lágyszöveti kontrasztot biztosít, ezáltal a laborállatokon végzett vizsgálatok eredményei a humán klinikai vizsgálatokkal közvetlenül összevethetővé válnak (ún. transzlációs képalkotás). A berendezés az egyetlen olyan pre-klinikai PET/MRI, mely teljesen integrált, közös adatgyűjtő, kiértékelő és életfunkció monitorozó szoforintverrel rendelkezik mindkét modalitás számára. Ezáltal nagymértékben egyszerűsödik a PET és MRI vizsgálatok menete, a készülék kezelhetősége és nő az elvégezhető vizsgálatok száma. A berendezés a Mediso Kft. önálló fejlesztése, melynek során számos korábbi együttműködés eredményeit is felhasználták és továbbfejlesztették. A berendezést a Mediso Kft. gyártja és közvetlenül vagy kereskedelmi partnerein keresztül világszerte forgalmazza.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Innovációs Díját az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. kapta új generációs alumínium elektrolit kondenzátor és EPCOS teljesítmény induktivitások kifejlesztéséért.

Az 1994-ben alakult EPCOS fő tevékenységi köre az elektronikai alkatrészgyártás. Új generációs alumínium elektrolit kondenzátor: két új elektrolit került kifejlesztésre, amelyek segítségével a kondenzátorok élettartama akár 50-60 százalékkal is növelhető, emellett a környezeti terhelés is mintegy 5 százalékkal csökkenthető. A környezeti terhelés csökkenésével a Szombathelyen gyártott termékek becsült CO2 kibocsátás csökkenése mintegy 500 t/év.

EPCOS teljesítmény induktivitások: az innováció során számítógépes mechanikai szimulációval keresték a kritikus gócpontokat, ahonnan repedés indulhat a ferritben. A szimuláció eredménye alapján a heveder-ferrit kötés került megerősítésre, amivel megnövelték az alkatrész mechanikai csillapítását és rezgés-elnyelő képességét. Az innováció lényege az autóelektronikákban felhasznált teljesítmény induktivitások megnövelt mechanikai szilárdságában rejlik. Már a bevezetés évében 1,6 milliárd forintos többletárbevételt tudtak realizálni az új termékekkel. A termékek közel 30 százalékos fedezeti hányaddal bírnak (árbevétel csökkentve a változó költségekkel), azaz közel 450-500 millió forint nyereséget tudtak ezen új termékekkel elérni.

Új generációs alumínium elektrolit kondenzátor: az új elektrolit segítségével a kondenzátor soros ellenállási tényezője (ESR) csökkenthető volt. Azonos váltóárammal terhelt kondenzátorokon kevesebb hő disszipálódik, azaz kevesebb veszteség keletkezik az áramkörben, ezáltal a kondenzátor élettartama is nő és az elektromos hálózati veszteség is csökken.

EPCOS teljesítmény induktivitások: az alkatrész egyértelműen tovább bírja a mechanikai sokk- és a vibrációs teszteket mind időben, mind amplitúdóban. Sikerült a konstrukció szilárdságát a versenytársak szintje fölé emelni. Az elektrolit fejlesztéseknek köszönhetően az EPCOS Kft. képes volt olyan kondenzátor szériákat bevezetni a piacra, amelyek környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontból is kiemelkedőek. Az új kondenzátor megkapta az úgynevezett Super Ecolove besorolást, ami a TDK csoporton belül egy minősítés eredménye, azok a termékek kaphatják meg a minősítést, amelyek jelentősen tudják csökkenteni a környezetre mért hatásokat. Független vevői tesztek alapján is bizonyított, hogy az új konstrukciójú teljesítmény induktivitás mechanikailag szilárdabb, és támogatott a felhasználása futó és jövőbeni autóelektronikai projektekben. Hosszú távú vevői megállapodások a Siemens, ABB, Alstom, Enercon, Vacon, Bosch, Continental, SMA gyártókkal.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját a TeGaVill Kft. vehette át a szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért.

A komlói TeGaVill Kft. 80-85 főt foglalkoztató középvállalkozás. Nagy hagyományokkal bír olyan gabonatechnikák terén, mint a tisztító-, szárító-, tároló-, uszálytöltő-, keverő- technika. Tevékenysége kiterjed a betakarítástól a feldolgozásig, a tervezéstől a kivitelezésig.

A komlói székhelyű TeGaVill Kft. egy komplex gépsort fejlesztett ki, amely a lágyszárú növények (búzaszalma, rozsszalma, energiafű-, triticale-, repce-, kukorica-, napraforgó- szója-szár) tetszőlegesen bálázott szármaradványainak, összeállítástól függően az aprítását, darálását, tisztítását képes elvégezni. Mutatói a következők: az aprítási teljesítmény 1,0-1,5 t/óra, az elektromos energiafogyasztás 20-30 kWh/t, a fajlagos költségek pedig 800-1200 forint/t közöttiek. Az így előállított, különböző méretű, (ha szükséges) megfelelően tisztított, pormentesített aprított termékek felhasználása kiterjed a hagyományos agrár területekre (almozásra szarvasmarha, baromfi stb. számára, kertészetekben mulcsozásra), az automatizált kis- és közepes teljesítményű tüzelőberendezések alacsony költségű tüzelőanyaggal történő ellátására (apríték, brikett, pellet), újszerű agroenergetikai területen történő alkalmazásra (koofermentálás során biogázüzemben, alapanyag második generációs bioetanol üzemben), és alapanyagokra épülő építőipari hőszigetelő falburkoló lapok előállításánál.

A cég alapvető profiljának (terményszárítók) megfelelően, a szalma apríték tüzelőanyagként történő alkalmazására kifejlesztett egy szárító rendszert (BioDryer), amely tartalmaz egy szalmabála aprítót, egy szalma aprítékkal működő, forróvizes kazánra épülő, forróvíz-levegő hőcserélőt (2 MW, 100000 m3, 85-86 oC), és ez csatlakozik egy hibrid hőlég biztosítású (hőcserélős-gázégős), levegő visszakeringtetésű, gravitációs toronyszárítóhoz (szárítóközeg hőmérséklet 90-110 oC, szárító teljesítmény 20 t/óra). Ebben a konstrukcióban a hőcserélővel bevitt hő a szükséges mennyiség 75-80 százalékát biztosítja. Erre a rendszerre gazdaságossági vizsgálatok is készültek. Mindkét fejlesztésben résztvevő partner a VM MGI Gödöllőről.

Mindkét rendszer és a rájuk épülő további agroenergetikai lehetőségek elősegítik a mezőgazdasági melléktermékek decentralizált hasznosítását, a fosszilis fűtő és tüzelőanyagok fokozott kiváltását, a környezetterhelés és a költségek jelentős csökkentését. Energiaköltség számításokkal kimutatták a szárítótorony esetében a hibrid üzemmóddal elért jelentős megtakarításokat a tisztán földgáz, különösen a PB-gáz tüzeléshez képest. 2013-ban elért többleteredmény/többlet árbevétel 442 millió forint.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Innovációs Díját az Egis Gyógyszergyár Nyrt. kapta a hipertónia kezelésére kifejlesztett Egiramlon® készítményének gyártásáért és forgalmazásáért.

Az Egis, Magyarország és egyben Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó, vertikálisan integrált generikus gyógyszergyára, tevékenységük a gyógyszergyártás minden területére kiterjed a kutatás-fejlesztéstől a hatóanyag- és készgyógyszer-gyártáson át a kereskedelemig. Regionális szinten is kiemelkedően sokat fordítanak kutatás-fejlesztésre.

A ramiprilt és amlodipint terápiásan hatékony dózisokban tartalmazó antihipertenzív készítmény önmagában is innovatív, hiszen a piacon nem található más, ilyen hatóanyag-összetételű fix kombináció. A készítmény a betegek számára kényelmes bevételi módot biztosít, mely javítja a betegek terápiás együttműködését, melynek fontos népegészségügyi jelentősége van, mivel a hatékony vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus mortalitását. Az Egiramlon® kapszula olyan hatóanyagokat tartalmaz egy kapszulában, melyet 377000 beteg szed Magyarországon két külön tablettában. A kapszulázott gyógyszerforma 4 különböző dózis-kombinációban került forgalomba (Egiramlon® 5 mg/5 mg, Egiramlon® 5 mg/10 mg, Egiramlon® 10 mg/5 mg, Egiramlon® 10 mg/10 mg). A gyártóeljárás a gyakorló szakember számára meglepő módon a kétirányú bomlásra hajlamos ramiprilt nem az ismert kémiai stabilizáló szerekkel, hanem a crospovidon nevű szuperdezintegránssal stabilizálja. Az ismert kémiai stabilizáló szerek, illetve megoldások ugyanis a ramipril kétirányú bomlása közül jellemzően vagy csak az egyik (ciklizálódott származék, Impurity D), vagy csak a másik (hidrolizálódott származék, Impurity E) keletkezését gátolják, ezzel szemben a crospovidon meglepő módon mindkét bomlástermék keletkezését hatékonyan szorítja vissza. Ezáltal a ramipril bomlástermékei messze a gyógyszerkönyvi limitek alatt maradnak. A stabilizált ramipril és az önmagában is stabilabb amlodipin kombinálása, valamint a megfelelő gyógyszerforma és kiszerelési mód alkalmazása, együttesen nagytisztaságú és hosszú lejárati idejű, jelentős hozzáadott értékű terméket biztosít a betegek számára.

2012-13-as évben a készítménnyel több mint 44000 magas vérnyomású beteget kezeltek. A ramipril + amlodipin fix kombináció terápiás hatásosságát a RAMONA vizsgálat eredményei is igazolták. Az Egiramlon® kezelés hatására a vérnyomás-célértéket el nem érő betegek 52,4 százalékának normalizálódott a vérnyomása. Egiramlon® terápiában részesülő betegek perzisztencia értéke átlagosan 80 százalék volt 2012.10-2013.09 közötti időszakban. Ez az érték meghaladja az ugyanezen időszakban ACEI és CCB terápiát két külön készítményként szedő betegek 70 százalékos perzisztencia értékét.

A 2012/13-as üzleti év végéig 14 országban került bevezetésre az Egiramlon®. 2013/14-ben további 1 országban forgalmazza a vállalat. A 2012/13-as üzleti év végéig az első bevezetéstől számítva (2011/12-ben indult) összesen 1,9 milliárd forint bevételt hozott az Egis Gyógyszergyár Nyrt. számára. Ebből közel 1,6 milliárd forintot (1,566 milliárd forint) a 2012/13-as üzleti évben realizált a vállalat, azaz a második évben több mint ötszörösére nőtt a készítmény forgalma az első évi 342 millió forint után. A forgalom mintegy 80 százaléka exportból származik, mely export 90 százaléka az EU-ba irányul.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Díját a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., az I-Cell MobilSoforint Zrt. és az ARH Hungary Zrt. vehette át a HU-GO Elektronikus Útdíjszedési Rendszer megvalósításáért.

A HU-GO az első nyílt útdíjrendszer a világon, amely szabványos interfészek használatával biztosítani tudja más útdíjszedési közreműködők piacra lépését, valamint akár külföldi illetőségű cégek viszonteladói vagy bevallási közreműködői csatlakozását.

A bevezetésre került díjszedési rendszer legjelentősebb újítása, a közelmúltban az Európai Unió országaiban bevezetett rendszerekhez képest, hogy nem tette szükségessé több százezer fedélzeti egység (OBU) beszerzését (az előzetes számítások szerint, ha nem ilyen rendszer valósul meg, mintegy 280 ezer kezdeti OBU beszerzésére lett volna szükség), hanem a már piacon meglévő flottakövető szolgáltatók által üzemeltetett fedélzeti eszközök használatával teszi lehetővé az útdíj megfizetését. Összességében elmondhatjuk, hogy a beruházás néhány hónap alatt megtérült. A fedélzeti eszközzel történő bevallás a gyakori úthasználók számára nyújt kényelmes megoldást, viszont a HU-GO rendszer alternatív megoldásként lehetővé teszi az útdíj megfizetését viszonylati jegy vásárlásával is, amely ritkább úthasználók és a tranzit forgalmat bonyolítók körében elterjedtebb.

Úthasználati jogosultság váltható az értékesítési partnereknél elhelyezett kioszkokon, a HU-GO weboldalán VPOS-al, illetve regisztrált ügyfelek esetében a meglévő folyószámla egyenlege terhére, valamint táblagépekre és mobiltelefonokra optimalizált alkalmazások segítségével. A tengelyszám megállapítás és a vizuális ellenőrzés során alkalmazott újító megoldás lényege, hogy az elhaladó gépjárműről oldalnézeti képek készülnek egy speciális kamera segítségével, amelyet egy vonallézer vezérel. Az elhaladás során készült több száz képet számítógépes algoritmus összegez egy képben, amelyből az elhaladó gépjármű teljes egésze láthatóvá válik, függetlenül annak hosszától. Az így elkészült kép alapján egy saját fejlesztésű képelemző szoforintver segítségével a látható tengelyek száma egyértelműen meghatározásra kerül, amely alapja az úthasználati díj mértékét meghatározó díjkategória besorolásnak. Az így elkészült képek az átnézeti képek mellett jelentősen növelik az ellenőrzés és az esetleges jogosulatlan úthasználat bizonyításának hatékonyságát.

A rendszer segítségével beszedett útdíj 2013-ban meghaladta a Széll Kálmán Tervben tervezett bruttó 75 milliárd forintos mértéket. A rendszerben 2013. december végéig több mint 32 ezer ügyfél regisztrálta, közel 113 ezer darab tehergépjárművét. A tervezett 42 milliárd forinttal szemben 20 milliárd forintból valósult meg a beruházás, amely lényegesen alacsonyabb, mint más útdíj rendszereké, figyelembe véve azt is, hogy a külföldi példák általában szolgáltatásvásárlásról szólnak (amikor a szállító látja el az üzemeltetési feladatokat is, egy jellemzően 8-10 éves periódusban).

A Magyar Innovációs Szövetség 2013. évi Start-up Innovációs Díját a Tresorit Kft. kapta a Tresorit, fájlmegosztási és szinkronizálási szoforintver kifejlesztéséért.

2009-ben egy három fős, a titkosítási eljárásokért és kutatásért rajongó csapat peer-to-peer alapú megosztási rendszerek titkosítását lehetővé tevő kutatásba kezdtek, a Budapesti Műszaki Egyetem szárnyai alatt működő CrySyS IT biztonsági laborban. A 2011 alakult Tresorit több nemzetközi startup és biztonságtechnológia fókuszú konferencián versenyezhetett a legjobbakkal.

Az már az NSA-botrányokat megelőzően is egyértelmű volt szakértők számára, hogy a digitális adatbiztonság lesz az egyik legfontosabb, az internet alapú szolgáltatásokat alakító meghatározó tényező. A Tresorit a saját fejlesztésű, szabadalmaztatott titkosítási technológiájával és a megosztható, kliens-oldali titkosítással világ viszonylatban is élen jár a felhő alapú tárhelybiztosítás és fájlmegosztással foglalkozó szolgáltatók között. Ugyanakkor a Tresorit a technológiai innovációt a szolgáltatás fejlesztéssel integrált szemléletben fejlesztette termékké. A titkosított megoldást kínáló versenytársak termékeivel szemben a végfelhasználók egy jól működő, gyors, azaz a mindennapokban könnyen használható, szerethető szolgáltatással találkoznak.

A Tresorit 2011 óta több nemzetközi startup és biztonságtechnológia fókuszú konferencián versenyezhetett a legjobbakkal. 2011 szeptemberében, Izraelben a döntősök között voltak a Global Security Challenge-en, valamint megnyerték a Lenygelországban rendezett Intel Challenge Közép Európa régiós elődöntőjét. Még 2011-ben azaz az alapítás után mindössze néhány hónappal az Innovációs TechShow közönsége a 21 legígéretesebb magyar startup közé választotta a Tresoritot és a 28 legígéretesebb startup listájára is felkerültek az Franciaországban rendezett Európai Uniós Innovációs fórumon. 2012 októberében a Tresorit a top 23 innováció egyike lett a Cybershown. Majd novemberben az UP Cloud finalistái közé választottak őket a ’Best Cloud Security Solution’ kategóriában.

A 2013-as év hasonlóan szép eredményeket hozott. A legfontosabbak az őszi esemény naptárban voltak: szeptemberben a legjobb felhő alapú szolgáltatást kínáló startupok között prezentálhattunk a GigaOM Structure Europe IT fókuszú rendezvényén Londonban. A legjobb tíz startup közé jutottunk a Webit tech esemény által szervezett Startuk Challenge-en, prezentáltunk bécsben a Pioneers startup fesztiválon, valamint a decemberben Párizsban megrendezett az internet jövőjével foglalkozó startup LeWeb konferencián is a legígéretesebb startupok között vehettünk részt. A szolgáltatás értékesítése 2013 decemberében megkezdődött.

Forrás: IP/MISZ/MTI

Leave a comment

You must be Logged in to post comment.

http://www.autodoc.hu