Published On: ked, ápr 16th, 2013

Innováció kicsiben és nagyban: már látszanak az “euroszklerózis” tünetei

A technikai, technológiai, és üzleti innovációról tartottak április 9-én konferenciát Budapesten – a Világgazdaság és a Magyar Innovációs Szövetség szervezésében.

"Innováció kicsiben és nagyban" konferencia (fotó: Dömötör Csaba/Innoportal.hu)

“Innováció kicsiben és nagyban” konferencia (fotó: Dömötör Csaba/Innoportal.hu)

 

 

Az „Innováció – kicsiben és nagyban” cím híven fejezte ki a rendezvény célkiűzéseit: az állami szerepvállalástól a nagyvállalatokon át a nap végére eljutottunk a KKV szektor képviselőinek beszámolóihoz és az innovációban szerzett tapasztalataihoz.

Először Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára vázolta az innováció gyorsítására kidolgozott kormányprogram sarokpontjait. Mint mondta: a piacgazdaság alapja a dinamizmus, és ezt az innováció újfajta kezelésével, támogatásával lehet elérni olyankor, amikor már látszanak az „euroszklerózis” tünetei az Európai Unió (EU) gazdaságában. Ennek kezelésére elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Magyarország az innovációs környezetet az infrastruktúra, az adórendszer átalakaításával, a rugalmas munkaerőpiac megteremtésével, a képzés fejlesztésével és az alacsony adminisztrációs költségek elérésével támogathatja hatékonyan. Cséfalvay szerint a nagyvállalatok a folyamatos, apró lépésenként végigvitt innovációban jeleskednek, míg a feltörekvő kisvállalkozások ezt a folyamatot gyakran drámaian megváltoztatva ugrásszerű technikai fejlesztéseket végeznek.

Az oktatás erőteljes anyagi és szakmai fejlesztése nélkül nem lehetséges az előrelépés az innovációban sem – reflektált az államtitkár szavaira Bojár Gábor, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsának tagja. Már az elmúlt húsz évben is születtek világszerte elismerést kiváltó magyar innovációk (péládul az elektronikus pénzátutalások utáni sms-jelentés), de nem lehetséges támogatás nélkül tömeges fejlesztés. A kiemelkedő profitot termelő szektorokat szerinte az államnak nem jövedelemforrásként kellene kezelnie, hanem jelnek a szabályozás fejlesztésében. Bojár szerint a monopolhelyzetek fennállása egy sor szektorban a fejlesztés legfőbb akadálya.

A nap első kerekasztal-beszélgetésén Bogsch Erik vezérigazgató, a Richter Gedeon Gyógyszergyár, Károlyi László vezérigazgató, a Legrand Hungary és Ablonczy Balázs igazgató, a SAP Hungary képviseletében vett részt. Mindhárman változó, de megítélésük szerint az innováció területén alapvetően jó teljesítő szektorból érkeztek. Ettől függetlenül sem Bogsch, sem Károlyi nem voltak elégedettek hazánknak az inovációban jelenleg mutatott teljesítményével, Ablonczy hozzátette, hogy bár sok innováció jön létre Magyarországon, kevés termék hasznosul igazán belőlük. Ennek okát abban látja, hogy a humán erőforráshoz nem rendelnek elég pénzt. Bogsch szerint csak világpiaci szinten érdemes gondolkodni a fejlesztőknek, de egy globális cég részvényesei nem egy olyan kis piacon akarják realizálni a nyereséget, mint amilyen Magyarország. Károlyi elmondta, a világpiacra való kijutáshoz globálisan erős tőkéstárs kellene, de jelenleg a „kék óceán” elérése még kevés termék esetén reális. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy az innováció minősítését a MTA-ra és a SZTNH-ra kellene bízni, nemzetközi szinten pedig az EU szakmai zsűrije bírálja el, ki kaphat innovációs támogatást. Abban sem volt eltérés köztük, hogy bár a magyar elme innovatív, de csapatban nem tud olyan eredményesen dolgozni, mint mások.

Különösen nagy Magyarország hátránya a piacok megszerzésében. Ez speciális ismereteket igényel, ha egy kis ország szeretne a világpiacra kijutni, a marketinges szakembereket nagyon alaposan kellene erre kiképeznünk. Ehhez egy nyitott, sokszínű csapat, piacismeret kell, no meg az, hogy a helyzetet és a képességeket egységes modellbe tudja gyúrni a menedzsment. Ha ez nincs, a fejlesztésre szánt alapok, illetve a kockázati tőkések sem nyílnak meg a pályázók előtt. Ez volt a lényege a kockázati tőkéseket felvonultató szekciónak, ahol Bruckner Zoltán, a Prímus Capital befektetési igazgatója, Molnár András, a PortfoLion igazgatója és Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity vezérigazgatója értékelték a Jeremie 1. program elmúlt évét.

Záboji Péter, az European Entrepreneurship Foundation elnöke külföldi példákkal mutatta be, hogy lehetett egy ötlet az egész világon sikeres, és hozhatott dollármilliárdokat a gazdájának. A start-up vállalkozások élettartama az alapkoncepciótól függően változó, de általában 3-4 évnél nem több. Néha egy zseniális húzás emelhet az élvonalba egy halódó vállalkozást. Erre példa az America Online (AOL), amelynek Controll Video cége Atari játékkonzolokra fejlesztette a 80-as évek elején Gameline nevű termékét. A vállalkozás 1983-ban csődközelbe jutott, de ekkor Stephen Case vette át az irányítást, és sikeresen pozícionálta újra a céget Quantum Computer Services néven. Ez ma is Amerika egyik legerősebb vállalata a maga területén. A sikeres innovációhoz nem elég csupán a pénz megléte, a zseniális ötlet mellé kell szerencse, megérzés és rengeteg szorgalom is. Igen öszetett képességgel kell rendelkeznie a döntéshozónak ahhoz, hogy ezen a nehéz terepen boldoguljon. Magyarországnak az innovativitás mellé fel kellene sorakoztatnia a világjárt, nyitott szellemű, menedzsmenttudással és tapasztalattal rendelkező szakembergárdát.

A konferencián két sikeres start-up vállalkozás is bemutatkozott. Hild Imre, az iCatapult vezérigazgatója és Bárdos Kristóf, a Digital Natives üzletfejlesztési igazgatója arról beszéltek, milyen nehézségekbe ütköztek a magyarországi start-up vállalkozások, amikor a világpiacot szerették volna elérni, és a két cégnek hogyan sikerült mégis mindez. Evidencia, de érdemes az angol nyelvű piacra dolgozni, elsősorban a nagy vásárlóerő miatt. Hild szerint a magyarországi vállalkozások leginkább
az IT szektorben lehetnek sikeresek. Bárdos Kristóf arra hozott példát, milyen sikereket lehet elérni, ha a technológiai fejlesztéseket végző cégeket hatékony szervezet hangolja össze. A Digital Natives 2006 óta foglalkozik saját fejlesztései menedzselésével is, de miután ötleteiket kidolgozzák, igyekeznek mihamarabb azokat profi gyártók és fejlesztők felé továbbítani. A nagy bukásokat úgy tudták elkerülni, hogy nem mindenáron „hittek” egy-egy termékük sikerében, hanem időben figyelembe vették a megcélzott terület visszajelzéseit is.

Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly

Leave a comment

You must be Logged in to post comment.

http://www.autodoc.hu