A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) harmincmilliárd forintos forrásából állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására, illetve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján – a Portfolio.hu cikkére hivatkozva – közölte: az alap felállításában fontos szerepet kap a k+f+i területért felelős hivatal, hiszen más szereplők mellett az ő bevonását is elrendeli a koncepció szakmai megvalósításába a kormányhatározat következő pontja. A koncepció kidolgozására a kormány 2016. október 31-i határidőt szabott, és addigra az illetékeseknek gondoskodniuk kell a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő kiválasztásáról és működési feltételeinek biztosításáról is az elfogadott koncepciónak megfelelően.
Az 1443/2016. (VIII. 17.) számú kormányhatározat „a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről” címet viseli és azt rögzíti benne a kormány, hogy:
- elfogadja a részére bemutatottak szerint a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését támogató Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepciót
- egyetért azzal, hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő által kezelt európai uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívásának kerete terhére biztosítsák
Utóbbi kódszám alatt az EU-pénzt tartalmazó GINOP Éves Fejlesztési Keretében harmincmilliárd forintos keretösszeggel „Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram” kifejezés áll, azaz egy eddig is hasonló célokra szánt kockázati tőkeprogramot a fenti névvel indít útjára a kormány.
A GINOP éves fejlesztési kerete egyébként GINOP-8.1.3/B-16 azonosító számmal egy hetvenmilliárd forintos „Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogram” kifejezést is tartalmaz, de az ebből a forrásból megvalósuló konkrét kockázati tőkealapról egyelőre nem jelent meg kormányhatározat.
Az előző, 2007-2013-as uniós ciklusban Jeremie néven több szakaszban mintegy harminc kockázati tőkealapkezelő kapott jogot arra (jellemzően hetven százaléknyi uniós forrásból, harminc százaléknyi magánforrással), hogy mintegy negyven kockázati tőkealap keretében segítse a kezdő, illetve fejlődő vállalkozások forráshoz juttatását.
Az alapok jellemzően négymilliárd forint körüli tőkével gazdálkodtak, így tehát a most induló harmincmilliárdos k+f+i alap kifejezetten nagynak, koncentrált erőnek számít, a meglebegtetett hetven milliárdos alapra pedig ez méginkább igaz.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a Magyar Közlöny egy másik kormányhatározata (1442/2016. (VIII. 17.) számmal) a fentitől függetlenül arról határozott, hogy nyolcmilliárd forintnyi EU-forrást különítsenek el a GINOP pénzügyi eszközeit takaró „nyolcas prioritásából” és ebből a pénzből (illetve a VEKOP keretéből, és esetlegesen magánforrásokból) egy másik kockázati tőkealapot kell felállítani az Irinyi Terv néven futó, iparfejlesztési stratégiát célzó projektek támogatására.