A tantárgy bemutatja a magyar utazók, földrajzi felfedezők öt világrészre kiterjedő munkásságát, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália legjelentősebb magyar feltáróit. A világszerte ismert felfedezők (Julianus barát, Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Xántus János, Stein Aurél, Almásy László, Germanus Gyula, Baktay Ervin) eredményeiről  tart előadást az igazgató, aki maga is járt a legtöbb felfedező útvonalán.

Az elsősorban magyar vonatkozásban számon tartott kutatók (Berzenczey László, Déchy Mór, Reguly Antal, Gubányi Károly, Sáska László, Prinz Gyula, Cholnoky Jenő) közül ketten – Reguly Antal és Cholnoky Jenő – megyénkhez köthetők, róluk is számos érdekes információ hangzik majd el az a látványos előadássorozatban.

Az előadások hétfőnként az A épület A1-es előadótermében (Veszprém, Egyetem u. 10.) 14 és 18 óra között mindenki számára nyitottak, szabadon látogathatók a következő napokon:

Február 13. és 20, Március 12., 19. és 26.

Az ember sokkal kellemesebb időtöltést is el tud képzelni a mindennapokban, mint a kolonoszkópiára való felkészülés.  A GE e kellemetlen élmény kiküszöbölését tartotta szem előtt, amikor Healthymagination Fund elnevezésű befektetési alapján keresztül elkezdett pénzt invesztálni az izraeli Check-Cap vállalatba és a rengeteg ember életét megkönnyítő találmányába.

A Check-Cap egy olyan lenyelhető kapszulát fejlesztett ki, amely felvételeket készít a béltraktuson történő végighaladása során. A nagyfelbontású háromdimenziós felvételek biztonságos készítése érdekében a szerkezet alacsony energiájú röntgensugarakat alkalmaz és célja a vastagbélrák diagnosztizálásában segíteni az orvosokat. Az eljárás során nincs szükség beöntésre, így akár teljesen kiküszöbölhetőek a vizsgálat okozta kellemetlenségek. A kapszula működése közben folyamatosan továbbítja az adatokat egy csuklóra erősített vevőkészülékre. A beteg a „vizsgálat” közben akár golfozni vagy sétálni is elmehet, miközben az aprócska szerkezet teszi a dolgát, majd az utazás végén „természetes” úton távozik szervezetéből.

A GE 250 millió  dolláros Healthymagination Found elnevezésű befektetési alapja egészségügyi technológiák fejlesztésével és gyártásával foglalkozó ígéretes vállalatok támogatását tűzte ki céljául; fókuszterületei a diagnosztika, az egészségügyi információkezelési technológiák és az élettudományok. A GE Healthcare és a Check-Cap miniatűr kadmium-cink-tellurid (CZT) diagnosztikai képalkotó szenzorokat is gyárt majd, amelyeket a Check-Cap kapszulákba helyeznek. A szenzorok segítségével az orvosok teljes 360-fokos nézetben követhetik végig a kapszula útját a vastagbélben.  A GE Healthcare sokéves tapasztalattal rendelkezik a CZT-alapú detektorok fejlesztése terén.  A cég hasonló technológiákat alkalmaz már a nukleáris gyógyászati és a csontsűrűségmérő rendszereiben is.

A Nemzetközi Rákkutató  Intézet adatai szerint a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákfajta a férfiak között, és második leggyakoribb a nők körében.  A megbetegedések csaknem 60 százaléka a fejlett országokban fordul elő.  Világviszonylatban a vastagbélrák a negyedik legtöbb halálesetet okozza a rákos megbetegedések közül, becslések szerint évente több mint 600 ezer ember életét követeli, azaz az összes rákos halálesetek 8 százalékáért tehető felelőssé.  Az Egyesült Államokban a vastagbélrák a második leggyakoribb a rákhoz köthető halálesetek között.

A szabályozó  hatóságok jóváhagyásától függően a Check-Cap 2013 végén tervezi piacra dobni kapszuláját az Európai Unióban.  A cég a GE mellett az USA élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatalával (az FDA-val) is tárgyalásokat folytat.

Az évente egyszer kiadásra kerülő Innovációs Nagydíj (bronz kisplasztika és pénzjutalom) az elmúlt időszakban a gazdasági élet egyik legjelentősebb elismerésévé vált. A nagy nyilvánosság mellett bonyolított díjátadásnak méltó rangot adott kezdettől fogva az is, hogy az egyes szakminisztériumok is alapítottak innovációs díjakat, amelyek átadása ugyanezen program keretében történik.

A 2012. február 8-i határidőig 31 jelentkezés érkezett a jubileumi, XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatra.

A zsűri ülésre 2012. március legelején kerül sor. A bírálóbizottság elnöke a nemzetgazdasági miniszter. Minden jelentkezést két-két zsűritag – indokolt esetben szakértők bevonásával – részletesen is tanulmányoz, és a következő szempontok szerint értékeli:

• 2011-ben elért többleteredmény vagy többletárbevétel és más műszaki, gazdasági előnyök,
• eredetiség, újszerűség,
• társadalmi hasznosság.

Ezt követően a zsűri, a formai és tartalmi szempontokat alaposan mérlegelve, a referáló két zsűritag javaslata alapján egyszerű, többségi döntéssel, kiválasztja az adott évben innovációs eredményt elért jelentkezőket, továbbá javaslatot tesznek azokra, melyeket a legsikeresebbnek tartanak. A legjobb innovációkat a zsűri, további mérlegelés után, titkos szavazással (pontozás) rangsorolja a fent említett három értékelési szempont szerint.

Az ünnepélyes díjátadásra március legvégén kerül sor az Országházban. A díjátadáson további hét innovációs díjat adnak át az illetékes miniszterek, illetve intézményvezetők. Az ünnepségen előzetes regisztrációt követően meghívóval lehet részt venni.

További információ:
Garay Tóth János, kommunikációs igazgató, tel.: 30/900-4850,
e-mail: innovacio@innovacio.hu

Budapest, 2012. február 13. Magyar Innovációs Szövetség

A robotot egy “DNS origami” nevű módszerrel hozták létre, DNS láncokból parányi tárolót hajtogatva, lezárásához a különböző sejteket felismerő, az adott célvegyület szelektív megkötésére alkalmas úgynevezett aptamereket használva. A Science-ben leírt laboratóriumi tesztek során ezek a zárak a ráksejtek fehérjéivel kölcsönhatásba lépve kinyíltak, antitesteket eresztve ki a hordó alakú robotból, amik megállították a sejt növekedését.

A módszernek széleskörű felhasználásai lehetnek a biológiai alkalmazásokban, ahol különösen nagy értéke van egy ilyen specifikus hatásnak. A kutatás vezetője, Shawn Douglas, a Harvard Egyetem Wyss Intézetének munkatársa elmondta, az eredmények számos jelenlegi kutatási vonal összekapcsolásának köszönhetők. “Az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan tudunk különböző alakzatokat létrehozni DNS-ből, míg más kutatók antitesteket használtak a sejt jelzések manipulálására, megint mások bebizonyították, hogy az aptamerek alkalmasak a rákos sejtek célbavételére” – nyilatkozott Douglas a BBC-nek. “Az újdonság ezeknek a különböző kutatásoknak az integrálása és egyetlen működő eszközben történő összerakása”

A megközelítés immunrendszerünk különböző stratégiáit hangolja össze, azáltal, hogy a robot az immunrendszer sejtjeihez hasonló rendszert használva betölti a fehér vérsejtek szerepét, megkeresve és elpusztítva a problémás sejteket. A robotok szerkezetének megtervezéséhez a kutatók egy nyílt forráskódú szoftvert, a Cadnano-t használták, amit Douglas fejlesztett ki. A nanorobotok körülbelül 35 nanométer átmérőjűek, belsejükben 12 helyet biztosítva a rakományként szolgáló molekuláknak, míg kívül két újabb hely található, amit a célsejteket felismerő aptamereknek tartanak fenn.

A kutatók hat aptamer kombinációt próbáltak ki, melyek mindegyike más és más rákos sejttenyészetet vett célba, a limfómán és a leukémián is kipróbálva a DNS robotot. Mivel szinte minden sejtünkben található DNS, dr. Douglas elmondása szerint a robotok kevesebb toxicitási problémát okoztak, mint bármelyik másik megoldás.

A tudósok nagy számú aptamert fedeztek fel az évek során, amik képesek “felismerni” a különböző betegségekhez kötődő fehérjéket, ezért a megoldásnak alapvetően számos alkalmazása lehet. Douglas szerint azonban még rengeteg optimalizációt végre kell hajtani a robotokon, a máj ugyanis gyorsan megtisztítja tőlük a szervezetet, illetve az eltévedt DNS darabkákat felemésztő nukleázok is jelentős pusztítást vihetnek végbe a DNS robotok soraiban. Jelenleg a nagy számú előállításukon dolgoznak, hogy élő szervezetben, egereken is letesztelhessék. Forrás: sg.hu

A világ egyik legjobb műszaki egyeteme márciusban egy elektronika kurzussal indítja el az MITx projektet, ami egy teljesen automatizált oktatási rendszer lesz. Az amerikai egyetem le akarja dönteni az oktatás korlátait, mégpedig azzal, hogy az új tanfolyamukra a világ bármely részéről lehet jelentkezni, nincsenek felvételi követelmények, és a sikeresen levizsgázó hallgatók kapnak egy papírt arról, hogy az MIT-re jártak.

A 6.002x Circuits and Electronics elnevezésű tanfolyam az ugyanilyen nevű, nappali szakosoknak tartott kurusra épül. Ez nem egy lebutított változat, az egyetem legalábbis azt mondta, hogy a képzés intenzitásán nem változtattak. A fő különbség az, hogy az MITx-es változatban virtuális laboratórium, elektronikus jegyzetek, online csevegőszobák és videók segítik a tanulókat. A hallgatónak hetente 10 órát kell majd a kurzussal foglalkoznia, ami egészen júniusig tart.

Tesztüzem indul

Rafael Reif, az MIT igazgatója elmondta, ebben a kísérletben elsősorban azt vizsgálják meg, hogy mely tananyagokat tudják az interneten eljuttatni a hallgatókhoz, és melyeknél fontos, hogy a diák személyesen is találkozzon a tanáraival. Reif professzor szerint az online előadások elsősorban dolgozók továbbképzésére lesznek alkalmasak.

Ugyanakkor az egyetemnek arra is választ kell találnia, hogy az online kurzusok milyen viszonyban lesznek a hagyományos nappali képzéssel, amelyek az Egyesült Államok legjobb egyetemein évente akár 50 ezer dollárba is kerülhetnek. Az MIT másfajta oklevelet ad a távoktatás résztvevőinek és a nappali szakos hallgatóknak, és az online tananyagokat természetesen a saját diákjai számára is elérhetővé teszi.

Az egyetem támogatóktól kapott több millió dollárt a projektre, és abban bízik, hogy talál még olyan adakozókat, akiknek szimpatikus a tudományos ismeretek ily módon történő terjesztése. Egyébként az MIT saját alapítványának jelenleg 8,5 milliárd dollárja van. Forrás: Index.hu

Az amerikai űrkutatási hivatal már kiválasztotta azt a 33 pikoműholdat, amik felmehetnek majd az űrbe 2013 és 2014 között. A kiválasztott Cubesatokat amerikai egyetemek, rádióamatőrök és a védelmi minisztérium készítette. A műholdakat három körben választották ki. A felövés után technológiai demonstrációra, oktatási, vagy tudományos célokra használják őket. A NASA nem nyújtott pénzügyi támogatást a műholdak megépítéséhez.

A Cubesat szabvány alapján készült el a hétfőn felbocsátott Masat–1 is, az első magyar műhold. A BME hallgatói és oktatói csupa magyar innováció segítségével rakták össze a szerkezetet. Felépítése hasonlít az összes többi pikoműholdéhoz: tápegység, kommunikációs egység, giroszkóp,  mérőberendezések, fedélzeti számítógép.

A magyar műhold annyiban tér el az általános formulától, hogy helyet kapott benne egy fél-aktív mágneses stabilizáló rendszer is, amellyel a Földről, távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni – ezzel a képességével a Masat–1 kiemelkedik a pikoműholdak mezőnyéből. Forrás: Index.hu

A szakemberek két héten át rögzítették a résztvevők minden mozdulatát egy, a csuklójukra szerelt érzékelővel, melynek segítségével meghatározhatták, hogy mikor aludtak, és mikor voltak ébren. Bár az önkéntesek mindannyian átlagosan nyolc órát töltöttek az ágyban éjszakánként, valójában csak 6,5 óra volt az átlagos alvásidejük. Kiderült, hogy azoknál, akik az ágyban töltött idő 85 százalékánál kisebb részét töltötték alvással a gyakori felébredés miatt, gyakrabban produkálták az Alzheimer-kór kezdeti tüneteit. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a szervezetük amiloidszintje megemelkedett.

A gyakori felébredés hozzájárul az agyi fehérjeplakkok kialakulásához. Az agyban lerakódó amiloid-fehérje az Alzheimer-kór velejárója, ami fokozatos elbutuláshoz, majd teljes szellemi leépüléshez vezet. A fehérjeplakkok lerakódása már évekkel az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenése előtt megfigyelhető. Forrás: Index.hu

A repülést a Los Angelestől 150 kilométerre lévő Mojave Légi-és Űrkikötőben hajtották végre még a hónap elején. A Masten Space System cég embert nem szállító, Xombie névre keresztelt, saját gyártású rakétája a földről felemelkedve 67 másodpercet repült vízszintesen az 50 méterre lévő leszállóhelyig.

A Masten cég által gyártott Xombie rakéta 2009-ben 1 millió dollárt nyert a NASA által támogatott Holdra szállást szimuláló versenyen. 2010-ben a Masten és az Armadillo Aerospace 475 ezer dollárt nyert a NASA-tól, hogy teszteljenek olyan űreszközöket, amelyek kisebb hasznos terheket képesek eljuttatni a világűrbe, 20 ezertől 107 ezer méter távolságba. Forrás: hvg.hu

A NASA 2,5 milliárd dolláros mozgó marsi laboratóriuma, amely akkora, mint egy városi terepjáró, nem tudta volna elvégezni a munkáját, ha a NASA szakembereinek nem sikerült kijavítaniuk azt a szoftverhibát, amely a szuperrover számítógépének váratlan újraindulásakor következett be – írja a Computerworld.

A bajt – egy memória-elérési hibát a számítógép BAE Systems által gyártott RAD750 processzorának memóriakezelési egységénél – november 29-én, három nappal a fellövés után észlelték. A hiba megtalálása és korrigálása több mint két hónapot vett igénybe, míg végül a NASA mérnökei frissíteni tudták a szoftvert, s megszűnt a probléma. Ezzel úgy tűnik, hogy a Curiosity Marsi Tudományos Laboratórium nyolc hónapos útja végén, ha szerencsésen leszáll a vörös bolygóra, nekifoghat a kutatásnak, hogy lehet-e élet a Marson, vagy volt-e ott valaha élet.

„Jó detektívmunkával kellett kiderítenünk, hogy az újraindulás miért következett be, s milyen megoldást kell alkalmaznunk, hogy ne következhessen be ismét” – közölte Richard Cook, a projekt helyettes vezetője. A feltöltött javítással megváltoztatták a nem használt adatok tárolásának konfigurációját. A NASA beszámolója szerint a mérnökök ezen a héten megerősítették, hogy a javítás sikerült, és minden ismét megfelelően működik. A Curiosity – amely tíz különféle tudományos berendezéssel van felszerelve – Marsra szállása augusztusban várható.

A Curiosity talaj- és kőzetmintákat gyűjt, majd elemzi is őket, hogy bizonyítékot találjon, a környezet megfelelő életfeltételeket nyújt mikroorganizmusok számára. A mozgó laboratórium földi súlya egy tonna, kétszer olyan hosszú és ötször olyan nehéz, mint a korábbi Mars-járó robotok. Forrás: hvg.hu

Több mint száz Kecskeméten készült B osztályú Mercedes gépkocsi  a magyar utakat, és a előszériás termelés minőségét tesztelő Daimler-mérnökök több mint elégedettek az eredménnyel. Ez annál is nagyobb szó, hogy a dolgózók nagy része nem a járműiparból került a Mercedes-gyárba. Az autógyár tulajdonképpen felkészült a sorozatgyártásra, ami hivatalosan március végén kezdődik meg – tájékoztatta a sajtót Ingo Fröhlich, a Mercedes-Benz Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A kecskeméti gyártócsarnokokban tavaly májusban fejeződött be a műszaki berendezések felállítása, s a terv szerint indult a technológia próbaüzeme. Szeptembertől kezdődtek a gyártástesztelés különböző fokozatai, amelyek során összeszerelték az első tesztautókat, és optimalizálták a teljes gyártóberendezést. A Mercedes-Benz gyár december 1-én már 2000 embernek adott munkát. Egy évvel korábban még csak 700-an dolgoztak a gyárban, akiket törzsgárdának nevez Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve, hogy az idei évben is folytatják a toborzást, hogy elérjék a kitűzött 2500 fős létszámot. “Jól haladunk a cél felé, hiszen eddig minden pozícióra sikerült megfelelõ szakembert találnunk” – emelte ki Frank Klein. A gyár 2012-ben elsősorban a gyártási területekre keres munkatársakat, akiket főleg Kecskemét tágabb környezetéből toboroznak.

A későbbiekre is is gondol a vállalat: Magyarországon elsőként a Mercedes-Benz vezette be – kecskeméti szakközépiskolákkal együttműködve – a német mintájú duális szakképzést. A  képzés lényege, hogy a tanulók az iskolában és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. képzési központjában az elméleti és gyakorlati tananyag mellett speciális szakterületi oktatásban is részesülnek. Forrás: VG.hu