Published On: csü, máj 9th, 2013

Az innovatív országok jobban reagálnak a társadalmi-környezeti kihívásokra

A versenyképesség megőrzése, új munkahelyek teremtése egyre nehezebb, mégis elsődleges feladat Európa államai számára – hangzott el a Svéd-Magyar Innovációs Napok 2013 című budapesti rendezvénysorozaton.

Svéd-Magyar Innovációs Napok

 

Egyre több a tapasztalat arról, hogy az innovációt felkaroló, azt előtérbe helyező tagországok könnyebben találnak megoldásokat a sürgető és komplex társadalmi-környezeti kihívásokra a globális, tudásalapú gazdaságban. A két ország kormányzati szakértői és Magyarországon is működő neves svéd vállalatok vezetői a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás vezérfonalait, az új innovációs stratégiákat vitatták meg. Mindkét nemzet innovációs alapdokumentuma azzal a céllal jött létre, hogy elérhessék az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott uniós célokat, és iránymutatással szolgáljon mind Svédország mind Magyarország számára az innovációs képesség megalapozásában és növelésében.

Michael Jakob, Svédország Iparügyi, Energiaügyi és Kommunikációs Minisztériumának európai és nemzetközi kutatás és innovációs főtanácsadója kifejtette, hogy hazája innovációs stratégiájának középpontjában az emberi tudás, kreativitás és kezdeményezőkészség áll, mivel ezek jelentik egy ország innovációs képességének alapjait. Az állam feladata olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozások, a szervezetek és a közszféra innovációs képessége kiteljesedhet, amit korszerű jogi-gazdasági szabályozókkal, az infrastruktúra fejlesztésével, szükség esetén anyagi ösztönzők és eszközök biztosításával segítenek elő. Az innovációs stratégia megvalósítása folyamatában a holisztikus szemlélet kap főszerepet, amelyet az együttműködés, a folyamatos visszacsatolás, valamint a „best practice” (esetek) tanulmányozása határoz meg bel- és külföldön egyaránt. A cél, hogy Svédország folyamatosan képes legyen alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági-környezeti kihívásokhoz, növelje versenyképességét, illetve javítsa köz- és jóléti szolgáltatásait.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte, hogy a globalizálódó világban az innováció járul hozzá legtartósabban a gazdasági növekedéshez, ezért fontos, hogy Magyarországon a K+F+I-be történő beruházások megerősödjenek, és ennek eredményeként az ország versenyképessége növekedjen. Célunk, hogy Magyarországon az évtized végére a K+F ráfordítások a GDP 1,8 százalékára nőjenek, és ebből a vállalatok 1,3 százaléknyi részt vállaljanak.

Mindkét ország minisztériumi szakértője egyetértett abban, hogy az innováció ma már nem pusztán a kutatóintézetekben folyó munkát jelenti, hanem szélesebb értelemben azt a folyamatot, amelynek kiteljesedésével az új ötlet, egy megoldás vagy termék eljut a végfelhasználóhoz. Ehhez azonban számos társadalmi-gazdasági szereplő együttműködése szükséges. Svédország innovációs stratégiája ennek a kooperációnak a jelentőségét emeli ki és kívánja hathatós eszközökkel támogatni. A magyar stratégia leszögezi, hogy a K+F ráfordításoktól a valódi innovációig hosszú út vezet, ezért a tudás előállítására, a tudás felhasználására és a köztük lévő kapcsolatra, vagyis a tudásáramlás dinamizálására kell koncentrálni, a hasznosítás-orientált K+F+I előtérbe helyezésével.

Forrás: IP

Leave a comment

You must be Logged in to post comment.

http://www.autodoc.hu