Az InnoDiákok heuréka-élménye

A tudomány dinamikusan változó, a fiatal tehetségek felé nyitott, a friss gondolatoknak, előremutató elképzeléseknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyeit mutatták be a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az InnoDiákok Fórumán előadó diákok.

magyar tudomany unnepe

 

Az ígéretes gyógyszermolekulák szintézisével foglalkozó vegyészmérnök-hallgató, a világító baktériumokat előállító diáklány, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) használt műszer kalibrálásában részt vevő fizikusnövendék, a szénalapú nanocsövek fizikai és kémiai jellemzőit vizsgáló középiskolás, valamint az agykéreg molekuláris folyamatait tanulmányozó gimnazista kutatói motivációiról és eredményeiről beszélt.

“Minden tudományos tevékenység alapja az a kíváncsiság, amellyel a gyermek az őt körülvevő világ felé fordul. Ha pedig ez a kíváncsiság kutatásra inspirál valakit, azt tapasztalja, hogy a tudomány izgalmas és egyszerű” – mondta az MTA Székházában összegyűlt, fiatalokból álló hallgatóságot köszöntő előadásában Pálinkás József. Az Akadémia elnöke arra biztatta a résztvevőket, hogy nézzenek körül a tudomány élményteli világában, amely nem csak a felnőtteké. Mint mondta, az életkor nem feltétele a világraszóló tudományos felfedezéseknek, sokan már a húszas éveikben átütő eredményeket érnek el., A tudományos felismerés pillanatát fiatalon lehet és kell átélni. “Ez egy különleges élmény. Ha valaki egyszer megtapasztalja, akkor később is hajtja a vágy, hogy újra része legyen benne. Kívánom, hogy a teremben lévők közül minél többen érezhessék majd ezt a vágyat és a világ tudományos felfedezésének örömét” – fogalmazott Pálinkás József, aki beszédét a tanároknak és mentoroknak szóló köszönettel zárta.

“A leendő kutató arról ismerhető meg, hogy többet és mást kérdez, mint társai” – emelt ki egy, a jövő tudósait jellemző tulajdonságot Csépe Valéria főtitkárhelyettes. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az életformát jelentő kutatói pályához a kíváncsiság mellett a tehetség is rendkívül fontos. A tehetség azonban csupán szükséges, de nem elégséges feltétel a tudományhoz. “Kell még hozzá merészség is, hogy megtalálja azt a területet, amely őt a legjobban érdekli” – tette hozzá Csépe Valéria, aki szerint a mégoly tehetséges fiatalok előrejutása is elképzelhetetlen az őket segítő mentorok támogatása nélkül.

A Magyar Tudományos Akadémia arra törekszik, hogy minél korábban felkeltse a diákok érdeklődését a természettudományok iránt. Ezt a célt szolgálják azok a kezdeményezések, például az MTA kutatóközpontjai által szervezett nyári táborok, amelyek keretében a hazai tudományos műhelyekben folyó munkába tekinthetnek be az érdeklődő fiatalok. A középiskolások körében rendkívül népszerű a Magyar Tudomány Ünnepe “Diákok az Akadémián” című rendezvénye, amelyen világhírű kutatók és akadémikusok tudományos igényű, közérthető előadásokat tartanak a fiatalokat érdeklő témákról. A program idén új elemmel egészült ki. Az InnoDiákok Fórumán az ifjú kutatói nemzedék öt tehetséges képviselője mutatta be az ötleteiknek teret adó tudományos műhelyeket. Előadásaikban felidézték, miként kapcsolódtak be már tudományos pályájuk legelején akadémiai kutatóintézetek, kutatócsoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban.

“Számomra a biológia az a téma, amelyben nem elég, ha elolvasom a tankönyveket. Nekem kell válaszokat találnom a kérdésekre” – fogalmazott az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Lendület-csoportvezető Katona István neurobiológus pártfogásával kutató Fehér Norbert. A Gödöllői Református Líceum tanulója a Kutató Diákok Országos Szövetségén keresztül lépett kapcsolatba későbbi mentorával, és kapcsolódott be az agykéreg vizsgálatába. “Lenyűgözött, amikor két biológiai jelenség között megértettem az összefüggést” – idézte fel a szellemi izgalom pillanatait az orvosi pályára készülő diák. “Mi, »innodiákok« tulajdonképpen nem csinálunk mást, mint a kortársaink: azzal foglalkozunk, ami érdekel bennünket.”

Forrás: MTA

Kapcsolódó cikkek

Leave a Comment