A DNS a jövő digitális adathordozója

Brit kutatók újabb ékes bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy a DNS digitális adatrögzítésre is használható.

 

Egy mesterségesen létrehozott “életmolekulában” a kutatók iskolai dolgozatokat, fényképet, Shakespeare szonettjeit és Martin Luther King “Van egy álmom…” kezdetű beszédének egy részét rögzítették. A DNS-be kódolt információkat ezután százszázalékos pontossággal tudták visszaolvasni.

A DNS egy robosztus és fantasztikusan sűrű adathordozó médium – közölte egy brit kutatócsoport a BBC tudósítása szerint.

A DNS-ben akár több ezer évig is tárolható rendkívül nagy mennyiségű információ – írja a BBC a Nature magazinban megjelent cikkre hivatkozva.

Azt ugyan a kutatók is elismerték, hogy a DNS-ben való adattárolás “meghökkentően drága” eljárás, azonban az új, fejlettebb és gyorsabb technológiák idővel megfizethetővé tehetik a megoldást – főleg akkor, ha kifejezetten hosszú ideig szeretnének információkat archiválni.

A DNS ilyen célú hasznosításának egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy az adattároláshoz semmilyen elektromosságra nincs szükség – mondta a hinxtoni bioinformatikai intézet (European Bioinformatics Institute – EBI) kutatócsoportjának vezetője. Ewan Birney szerint ha hideg, száraz és sötét helyen tárolják, a DNS “szavatossága” rendkívül hosszú.

A kutatók szerint a molekuláris adattárolásnak leginkább a kormányzati és történelmi információk archiválásában lehet nagy szerepe. Ezeknek az információknak a többségét ugyanis nem használják minden nap, viszont kötelező tárolni őket. Szemben a napjainkban elterjedt adathordozókkal – merevlemezekkel, mágnesszalagokkal – a “DNS-könyvtár” nem igényel folyamatos karbantartást. Mindemellett a tárolt adatok visszaolvasásával sem lesznek kompatibilitási problémák.

Mindaddig, amíg lesz DNS-alapú élet a Földön, a fehérjekódok olvasásához szükséges technológia is rendelkezésre áll majd – tette hozzá a kutatásvezető.

Mindazonáltal nem ez volt az első alkalom, hogy DNS-ben rögzítettek információkat: tavaly egy bostoni kutatócsoport egy egész könyvet archivált így.

Az EBI brit kutatóinak most publikált eljárása némileg különbözik a bostoni csapat megoldásától, a hinxtoni intézet kutatói ugyanis nagy hangsúlyt fektettek a skálázhatóságra és a praktikumra a vizsgálatok során.

Forrás: IP/BBC News Online

 

 

 

 

 

Leave a comment

You must be Logged in to post comment.

http://www.autodoc.hu